A 250 parlamenti hely eloszlása nagyon különbözik a két évvel ezelőttitől. A legfontosabb változás, hogy a Szerb Haladó Párt 68 helyet veszített, így 120 képviselője ülhetett be a parlamenti padsorokba. A Szerbiai Szocialista Pártnak a többször megismételt választások után végül 31 mandátum jutott, míg a Vajdasági Magyar Szövetségnek a két évvel ezelőtti 9 helyett 5 képviselője van.

Új szereplők is bekerültek a parlamentbe, közöttük számos ellenzéki irányultságú párt, illetve koalíció is. Az Együtt Szerbia Győzelméért nevű listának 38, a Remény koalíciónak 15, a Muszáj koalíciónak 13, a Patrióta Blokknak 10, a Fogadalomtevők Szerb Pártjának pedig szintén 10 mandátum jutott. A kisebbségi pártok közül a VMSZ mellett további 4 került be a törvényhozásba. A Preševo-völgyi Albánoknak 1, az Együtt Vajdaságért elnevezésű horvát listának 2, a bosnyák Szandzsáki Demokratikus Akciópártnak szintén 2, A Mufti Hagyatéka nevű bosnyák listának pedig 3 politikusa jutott be a parlamentbe.

Fotó: Tanjug.rs

A korelnök kommentárja

A parlament alakuló ülését az új házelnök megválasztásáig a legidősebb parlamenti képviselő vezette. A korelnök, a nyolcvanegy éves Vladeta Janković, az Együtt Szerbia Győzelméért elnevezésű lista képviselője első felszólalásában rögtön az eddigi politikai vezetést bírálta. Úgy fogalmazott: minden olyan országban, amelyben már tíz éve nem tartottak tisztességes választást, megkérdőjeleződik a törvényhozó, de minden más hatalmi ág legitimitása is. Véleménye szerint voltaképp egypártrendszer alakult ki Szerbiában, hiszen egyetlen párt és annak megkérdőjelezhetetlen vezetője tudatosan, szándékosan tartja tudatlanságban a társadalom bizonyos részét.

Vladeta Janković szerint mindaddig nem lehet tisztességes választást tartani az országban, amíg a közszolgálati televízióban nem jelenhet meg az ellenzék, és amíg marad a nyomásgyakorlás, a szavazatvásárlás, az erőszak.

A VMSZ látható és kitartó lesz

A VMSZ-nek 5 politikusa került be a parlamentbe, ezzel a vajdasági magyar párt önálló frakciót tudott alakítani.

Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője az ülés után elmondta: a Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati pozícióra készül, a parlamenti képviselők legfőbb célja pedig a vajdasági magyarság számára fontos ügyek képviselete lesz. „Kitartóak és láthatóak leszünk” — emelte ki. A kisebbségi jogérvényesítés, a részarányos foglalkoztatás, az autonómia, az önkormányzatok helyzete, az oktatás és a kultúra továbbra is fontos helyet kap a VMSZ frakciójának politikájában — magyarázta Pásztor Bálint. Arra is kitért, hogy a VMSZ államtitkári szinten kíván részt venni a kormány munkájában, és a kiemelten fontos területekre delegál majd államtitkárokat, emellett azonban a parlamentben is a vonatkozó érdekeket kívánják védeni.

Mindezeken felül a migránsok okozta gondok, a kialakult helyzet kezelése, a problémák enyhítésének a követelése lesz a VMSZ képviselőinek a legfontosabb feladata. Emlékeztetett arra, hogy a VMSZ 2015 óta folyamatosan felszólal az illegális bevándorlás ellen. Ezeknek a felszólalásoknak köszönhetően léptek fel a belügyi szervek többször is a migránsok ellen, de az illegális bevándorlók elszállítása nem elegendő, rendszerszintű megoldásra van szükség — tette hozzá a VMSZ frakcióvezetője. Mint mondta: meg kell védeni Szerbia déli határát, meg kell akadályozni, hogy a migránsok bejussanak az országba, azokat pedig, akik már itt vannak, a befogadóközpontokban kell tartani. „Azt követeljük, hogy a csendőrség és a rendőrség razziákkal szavatolja az emberek biztonságát az érintett településeken, főként Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Zombor és Szabadka területén” — hangsúlyozta.

A szerző felvétele

Egy elnök, hét alelnök

Az új házelnök Vladimir Orlić, a Szerb Haladó Párt politikusa lett, aki az előző mandátumban a parlament egyik alelnöke volt.

Az új összetételű képviselőháznak ezúttal hét alelnöke lett. Egy-egy alelnöki hely jutott a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai Szocialista Pártnak, a Remény koalíciónak, a Demokrata Pártnak, a Szabadság és Igazságosság Pártjának, A Mufti Hagyatéka listának, valamint a Vajdasági Magyar Szövetségnek. A VMSZ ismét Kovács Elvirát bízta meg ennek a tisztségnek a betöltésével.

A régi-új alelnök lapunknak elmondta: az biztos volt, hogy a VMSZ-nek ismét lesz parlamenti alelnöke, ezt a helyet azonnal felajánlották a vajdasági magyar pártnak. Hozzátette: még nem látja, hogy ennyi alelnökkel hogyan fog működni a képviselőház, hiszen nem biztos, hogy az alelnökök el is akarják végezni a rájuk váró munkát, a tárgyalások során ugyanis úgy tűnt, inkább csak azért folyik a harc, hogy az ellenzéknek minél több alelnöki hely jusson. „Senki nem gondolt bele abba, hogy ki fog elnökölni, delegációkat fogadni, és ellátni a többi feladatot” — magyarázta. Mint mondta: mivel sok frakció és ellenzéki párt került be a parlamentbe, alelnökként az egyik feladata az lesz, hogy „rendet tartson”. „Számomra az a fontos, hogy ennek az igen fontos intézménynek visszaadjuk a tekintélyét, mert sajnos az elmúlt időszakban eléggé lerombolódott” — magyarázta. Emellett pedig a nagy nyomásgyakorlás közepette meg kell őrizni a törvényhozó testület önállóságát.

Kovács Elvira arra is emlékeztetett, hogy még soha ilyen sok frakció nem volt a parlamentben, az ellenzék például azonnal pici frakciókra darabolódott, bizonyos kérdésekben azonban közösen lépett fel.

A parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy a VMSZ a parlamenti bizottságok közül azokban kért tagságot, amelyek a vajdasági magyarság számára fontos kérdésekkel foglalkoznak. Így a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai a külügyi, a mezőgazdasági, az oktatási, a pénzügyi, az igazságügyi, a kulturális és tájékoztatásügyi, a munkaügyi és szociálpolitikai, a gyermekjogi, valamint az integrációs bizottságban kértek helyet. Ez utóbbit a jövőben is Kovács Elvira fogja vezetni.

A politikus hozzátette: a Vajdasági Magyar Szövetség számára fontos, hogy koalíciós szerződést írjon alá a Szerb Haladó Párttal, ennek a dokumentumnak a fő elemeit pedig a VMSZ választási programjának a pontjai adják.

Fotó: Tanjug.rs

Kormány október végéig

Az alkotmány értelmében a parlament megalakulása után 90 nap áll rendelkezésre a kormányalakításhoz. Eszerint az új kormánynak legkésőbb október 30-áig fel kell állnia. Korábban Aleksandar Vučić köztársasági elnök arról beszélt, hogy a kormány már júliusban megalakulhat, most pedig ezt augusztus közepére várja. Az államfő lefolytatta a tárgyalásait a parlamentbe bejutott pártokkal, és azt is közölte, már tudomása van arról, hogy a Szerb Haladó Pártnak megvan a kellő mértékű támogatottsága és a parlamenti többsége, ám eddig még senkit nem kért fel kormányalakításra. A sajtóban megjelent információk szerint a miniszterelnöki székre a legnagyobb eséllyel Siniša Mali jelenlegi pénzügyminiszter pályázik. A várakozások szerint a Szerb Haladó Párt a Szerbiai Szocialista Párttal, a Vajdasági Magyar Szövetséggel, valamint A Mufti Hagyatéka nevű listát adó Igazság és Megbékélés Pártjával lép koalícióra.