Csoportkép a tanácskozás után

Pásztor: ,,A határon túli magyar közösségek legitim, felülbírálhatatlan joga, hogy megfogalmazzák elvárásaikat a kisebbségi önkormányzatisággal kapcsolatban.”
A közelmúltban a felvidéki Párkányban találkoztak a határon túli magyar szervezetek, hogy egyeztessék álláspontjukat a közösségeket érintő kérdésekben. A zárónyilatkozatban változtatásokra sürgetik a magyar kormányzat határon túli magyar politikáját, külön foglalkoznak a schengeni rendszerrel, illetve a magyar állampolgárság kérdésével. Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét arra kértük, hogy értékelje a párkányi találkozót.
- Ez a negyedik ilyen találkozó, pártelnökként azonban először vettem részt rajta. Vegyes érzéssel indultam útnak, mert attól tartottam, hogy a konferencián megjelenő sok szervezet különböző véleményeivel nagyon felvizezi a megbeszéléseket. Ez nem történt meg, ellenkezőleg: meglepően hatékonynak, összefogottnak, célratörőnek bizonyult a megbeszélés-sorozat. Ebben elsősorban az MKP elnöke, Csáky Pál játszott jelentős szerepet. A dolog érdemi részével foglalkozva elégedettségemnek szeretnék hangot adni a zárónyilatkozattal kapcsolatban. A számunkra - a vajdasági magyar közösség számára - fontos kérdések ebbe belekerültek. Értem ezen a schengeni kérdést, illetve annak kezelésére - általunk megfogalmazott - a letelepedés nélküli állampolgárság intézményrendszerének végleges formába öntését. Rendkívül fontos, hogy a szolidaritás és a megértés jegyében az összes határon túli magyar szervezet egyöntetűen támogatja ezt a célt. A konferencián megerősítettük eddigi álláspontunkat a kisebbségi önkormányzatisággal kapcsolatban is. Ennek értelmében a határon túli magyar közösségek legitim, felülbírálhatatlan joga, hogy megfogalmazzák ezzel kapcsolatos elképzeléseiket. A mindenkori magyar kormánynak és parlamentnek pedig az a dolga, hogy ezeknek a céloknak az elérését támogassa. Üzentünk haza is - mindenki a maga módján - az otthon, a kisebbségek tagjai sérelmére elkövetett negatívumokkal kapcsolatban. Részletesen megvitattuk a fejlesztés alapú nemzetpolitika kérdését is. A státustörvénnyel kapcsolatban pedig két dolgot fogalmaztunk meg: először is ezt a magyar kormánynak maradéktalanul be kell tartania, másodszor pedig azt kérjük, hogy biztosítsák ennek intézményi hátterét, fejlődését. Végezetül szó volt a Szülőföld Alapról is, mellyel kapcsolatban értékeltük az első tapasztalatokat, illetve megfogalmazódtak a különböző elvárások is.
Megítélésem szerint ez egy kerek egész. Talán elkövettünk egy mulasztást is: nem foglalkoztunk a határon átnyúló fejlesztési kérdésekkel. A következő HTMSZF fórumon viszont ezzel is részletesen foglalkozunk majd.