A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység – hangsúlyozta a kormányfő, aki azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának „veleje” legyen az, hogy miközben „szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ”, a magyar együttműködés erősödik. Értékelése szerint az Európai Unió is a szétesés felé tart, mert saját döntéseit nem hajtja végre.

Jelezte, nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállani, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség. 2024-ben és 2025-ben azonban vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai, ami lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányfő a migrációval kapcsolatban kijelentette: fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén. Véleménye szerint az új uniós migrációs csomagban vannak ugyan értelmes irányok, de összességében nem fogadható el, mert továbbra is a migránsok szétosztásával számol. Ezért arra számít, hogy a migráció kérdésében nagy konfliktus várható uniós szinten a következő fél évben. Kitért arra is, hogy ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését.

Leszögezte, a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében. Hozzátette, át kell gondolni, hogy a magyar kormány hogyan tud értelmesen segíteni a Felvidéken élő magyaroknak. Megemlítette azt is, hogy Romániában 2024-ben négy választás lesz.

Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövidtávon eloszoljanak”. Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a „semmibe vezet”. Humanitárius segítséget tud Magyarország nyújtani, de semmilyen lépést nem tesz, ami közelebb vinné a háborúhoz. A kárpátaljai magyarok azonban minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat „vegzálja”.

A kormányfő a Horvátországban élő magyarokról azt mondta, egy sikertörténet részeseivé váltak az ország schengeni csatlakozásával.

Orbán Viktor a Vajdaságról szólva méltatta a nemrégiben elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökének érdemeit, és sok sikert kívánt fiának, Pásztor Bálintnak, megjegyezve: sok idő a bizonyításra nincs, decemberben választások lesznek. Jelezte, számíthatnak a magyar kormányra és szívesen segítenek a kampányban is. Ilyen segítséget a szerb kormánynak is megadnak, ugyanis a mostani kabinettel sikerült kialakítani egy stratégiai együttműködést, ez a múlt fényében és a jövő reményében különösen értékesnek bizonyulhat.

Az ülés elején néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökére és Duray Miklós felvidéki magyar politikusra. Személyükben az egyetemes magyarság kiemelkedő alakjai, a nemzetpolitika jeles formálói távoztak az élők sorából – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Megemlékeztek továbbá Répás Zsuzsanna néhai helyettes államtitkárról is.