A csókai származású Szemerédi Fanny első kötete 2016-ban jelent meg Nem hiszem el címmel. A Zentai Gimnázium végzős diákja nyerte meg a Forum Könyvkiadó harmincöt éven aluli szerzők számára kiírt pályázatát, így 2022-ben látott napvilágot a második kötete, az Otthontalanok. A Fehér Miklós által szerkesztett könyv több mint ifjúsági regény, hiszen azontúl, hogy egy fiatal elbeszélő perspektívájából olvashatunk az elvándorlásról, korunk egyik legaktuálisabb és legégetőbb problémája kerül a középpontba. Az ideiglenes külföldi munkavállalás családokat zúzhat szét, az egész család elvándorlása barátságoknak, szerelmeknek vethet véget, és nincs garancia arra, hogy az egzisztenciális körülmények javulásával az a bizonyos új otthon is megszületik.

Szemerédi Fanny elbeszélője, Peti a teljes tehetetlenséggel küzd, hiszen sem azt nem tudja megakadályozni, hogy a szerelme, Márti elköltözzön a szüleivel, sem azt, hogy a családja széthulljon. A bizonytalan jövőkép, a rossz fizetések, a saját vállalkozás csődbe menése, a megfogyatkozó lehetőségek olyan érvek, amelyek ellen egy kamasz tiltakozása semmit nem ér. A felnőtt dönt, és ha úgy alakul, hogy a szülő a megbeszélt öt év helyett lassan tíz éve dolgozik külföldön, illetve él távol a családtól, akkor azt is el kell fogadni.

Sok településen kiürül az udvar, az utca, a környék, és egyre nagyobb a magány visszhangja. A diófát és a családfát is ki kell vágni, mert nincs, aki gondozza az ágakat. Persze olyanokról is tudunk, akiknek nincs lehetőségük elindulni, be kell érniük az áporodott levegővel és ugyanazzal a tájjal egy életen át.

Peti az elválás folyosóján menetel, miközben egyre fülsiketítőbb lesz körülötte a csend, egyre kihaltabbá válnak a gyermekkori helyszínek.

„Tehát még itthon van, alig három utcára tőlem. Fekszik a szobájában, ami már csupasz, mert minden, ami szép, a dobozokba került. Nem bír aludni egy ilyen üres szobában. És izgul is, mert holnaptól nehéz lesz az élete.”

Az Otthontalanok nemcsak a menni vagy maradni nehéz kérdésével foglalkozik, hanem azzal a lelki vívódással is, amikor az ember nem cselekedhet a saját vágya szerint, vagyis a saját érdekében kell rosszul éreznie magát. Elmenni otthonról, hogy hazaérjen.

Becskei Anikó fekete-fehér illusztrációi hűen visszatükrözik a kötet hangulatát. Külön ki kell emelni a hátsó borítón található képet, melyen egy határon várakozó hosszú autósor látható. Meglepődnénk, ha a külföldön dolgozók kiszámolnák, hogy mégis hány órát töltenek el egy évben a határon. Mintha nem akarná a rendszer, hogy élőhelyet változtassanak, a rendszer, mely miatt menekülni kényszerülnek.