A műsor a Népünk lantja, a citera címet kapta, s a népművészetről, a hagyománytiszteletről, az igaz értékekről szólt, a beszélgetés „fűszer”-e pedig a csodálatos művészi citerázás volt. A mai ember túl van telítve zenével, mondta a tanár úr. Reggeltől estig valamilyen hangot adó készülék mellett töltjük az időt, de ezek a hangok sok esetben már nem jutnak el sem az agyunkig, sem a szívünkig — tehát a zene nem tölti be alapvető szerepét, hogy érzelmileg és értelmileg hatást gyakoroljon az emberre. A fiatalok már séta közben is fülhallgatókkal közlekednek, ahelyett, hogy egymással kommunikálnának, s csak valamilyen tompító gépzene az élmény számukra. Természetesen nem általánosítható ez a magatartás, még ha nagy arányban is észlelhető.
Ezzel szemben ott vannak a népzenét is kedvelő és művelő fiatalok és kevésbé fiatalok, akik a tiszta forrás vizét megízlelve őrzik, óvják és továbbadják hagyományainkat. Az ő számukra is tudott a tanár úr hasznos útmutatást adni. Arra kérte muzsikusainkat és énekeseinket, hogy mindenki elsősorban a saját tájegysége népzenei hagyományát dolgozza fel, hisz az áll érzelmileg a legközelebb hozzá, és csak azt tudjuk igazán hitelesen előadni, ami a vérünkben van.
A műsor zenei részében felhangzott mesterfokú citerázás mellett megszólalt a furulya és a kaval is. A kaval (hosszú furulyára emlékeztető hangszer) csodálatos hangja sokak számára ismeretlen volt. E hangszernek az eredettörténetét is elmondta Borsi Ferenc. A csókai háza előtt állt egy öreg szilvafa, amelyet ki kellett vágni, s ennek törzséből készítette hangszerét, így adózva szülei és a családi ház emlékének.
A műsor záró részében azok a könyvek, tanulmányok kerültek bemutatásra, amelyek az elmúlt évek hosszú kutatómunkájának az eredményei. Természetesen a Borsi Ferenc szívéhez legközelebb álló hangszer, a citera világát bemutató publikációkról van szó. Közvetlen környezetünkből a temerini és a szenttamási citerákat dolgozta fel a szerző.
A műsorban verset és prózát mondott Kapornyai Lívia. A beszélgetést Miklenovics Aranka vezette.