A programmal kapcsolatos részleteket Szervó Mária, az iskola igazgatónője mondta el.

— A pályázati dokumentációt tavaly februárban adtuk át, majd tavaly júniusban jelentették, hogy sikeres volt a pályázatunk. Az ősszel elkezdtük az előkészületi munkálatokat. Volt egy belső pályázat a másodikos és a harmadikos diákok részére, akik motivációs levelet írtak, interjún vettek részt, mert 64 tanuló jelentkezett, de csak 21 tudott részt venni a tanulmányúton. Az Erasmus csapatának nehéz feladata volt, mert a jók közül kellett kiválasztani a legjobbakat. Ez év április 7-étől 21-éig a diákjaink Romániában, Sepsiszentgyörgyön voltak tanulmányi kiránduláson, vagyis olyan gyakorlati munkán vettek részt cégeknél, amilyenre szakosítják magukat, de persze volt idejük sportolni, barátkozni és egy kicsit utazgatni is. Meglátogatták a törcsvári kastélyt, Brassót, jártak a Szent Anna-tónál és Sepsiszentgyörgyön is. Mindezek mellett új tapasztalatokkal is gazdagodtak. Amikor visszajöttek, beszámolót kellett tartaniuk, ezért szerveztünk egy Európa-napot, amikor az iskolatársaiknak bemutatták, hogyan érezték magukat Romániában/Erdélyben, és milyen élményekkel gazdagodtak.

Panyik Anita, Németh Ákos, Szalma Emil és Koszorús Flórián is részt vettek társaikkal a tanulmányúton. Az élményeikről így sorjáztak a gondolataik:

— Én azt mondanám, hogy új munkatapasztalatokkal gazdagodtunk, és nagyon sok mindent láttunk.

— Nekem tetszett ez a kirándulás, még ha munkajellegű volt is. Megbarátkoztunk az iskolában a többi diákkal, együtt mentünk a munkára.

— Nagyszerű volt, új tapasztalatokat szereztem, új embereket, új környezetet, kultúrát ismerhettem meg.

— Nekem nagyon tetszett, hogy csoportmunkában dolgoztunk, mivel ilyenben még nem volt részem.

— Sok új dolgot megtanulhattunk, például az NFC-tagek programozását. A munkán ugyanis weboldalakat programoztunk és businesskártyákat alkottunk.

— Kis, kezdő cégben businesskártyákat csináltunk, melyeken voltak QR-kódok meg az az NFC-tag is, amely a mi saját weboldalunkra vezetett.

— Nemcsak a szakunkkal kapcsolatos tevékenységek voltak, hanem lehetőségünk nyílt az angol nyelv tanulására is, illetve egy helybeli programozó látogatott meg bennünket a cégen belül, és elmondta tapasztalatait, ismertette a saját karrierjét.

* A látványosságok közül miket emelnétek ki?

— Nagyon különleges volt Törcsváron Drakula kastélya. Izgalmasnak tartottam a történelmét, és az architektúrája is tetszett.

— Engem a Szent Anna-tó nyűgözött le, a természet, esett a hó, de meleg is volt egyszerre, ilyen élményem még nem volt.

— Nekem Brassó tetszett a legjobban, a város gyönyörű, csodálatos a kialakítása. Először jártam ott.

— Nekem Sepsiszentgyörgy volt vonzó, melynek a közelében voltunk elszállásolva. Az emberek nagyon segítőkészek, a kommunikáció mindenkivel tökéletes volt.

* Hogyha ismét alkalom adódna ilyesmire, bevállalnátok-e?

— Igen, habár „harcolni” kellett a többiekkel, hogy bekerüljünk az első 21-be. Egy motivációs levél és az önéletrajzunk kellett, illetve volt egy szóbeli kikérdezés, és az alapján kerültünk be.

* Mi alapján választhatta ki a bírálóbizottság, hogy kik utazzanak?

— Mindenkinek önmagát kellett adnia. Befutó volt az őszinteség is, de szerintem a tanulmányi átlagot és az érdeklődési kört is figyelembe vették.

A hazatérők örömmel számoltak be társaiknak a tapasztalataikról, a fiatalabbak pedig abban reménykedhetnek, hogy jövőre ők is eljutnak akár egy másik helyszínre az Erasmus+-projektum jóvoltából.