Szerbia egyes részein az emberek nem zárják a házuk kapuját, erről tavaly saját szememmel volt alkalmam meggyőződni. Vajdaságban mostanság nemcsak hogy be kell zárni, hanem már az utcán sem érezi magát biztonságban az ember. Olyan délvidéki falvakban, ahol évekkel ezelőtt még a betörés fogalmát is alig ismerték, ma már teljesen megváltozott a helyzet, a lakosság retteg, félti az értéktárgyait, a jószágát, a gyerekek félve indulnak iskolába.

Horgos - A szülők féltik gyermekeiket

Terror az iskolában

Horgoson már-már elviselhetetlen a helyzet, a közelmúltban a faluba érkezettek rettegésben tartják a hajdanán szebb időket is megélt települést.
A helyi általános iskolába járnak az ,,idegenek'' is, a főleg Kosovóból betelepült roma családok gyerekei. A magyarországi támogatások végett a romák tömegével íratják be gyermekeiket a magyar tagozatra, egy-egy osztályban 7-8 kosovói lurkó is ül a padokban. A problémák főként abból adódnak, hogy többnyire nem beszélnek magyarul, antiszociálisak és agresszívak. A napokban Horgoson szülői értekezletet tartottak, amelyen részt vett Nyilas Mihály Magyarkanizsa polgármestere, Takács József, a horgosi helyi közösség elnöke, dr. Bimbó Mihály, Magyarkanizsa alpolgármestere és Lepeš Josip községi oktatási tanácsos is.
- Azok a roma diákok, akik egy osztályba járnak a magyar gyerekekkel, nem igazán tudnak bekapcsolódni abba a munkába, amit az iskola a tanulóktól elvár - mondta bevezetőjében Nyilas Mihály. A polgármester szerint elsősorban az iskola vezetősége a felelős mindazért, ami az intézményen belül történik, az iskolának kötelessége fenntartani a rendet. Sajnos nem egyszerű a helyzet, hiszen a nehezen kezelhető roma gyerekek fenyegetőznek, és gyakran be is váltják a fenyegetéseiket, azaz sokszor tettlegességig fajulnak a dolgok. A lakosság felháborodását talán csak a romáktól való félelmük múlja felül.
A tanulni akaró gyerekek nem tudnak haladni a tananyaggal, ezenkívül a szülők állítása szerint a roma gyerekek részéről folyamatos támadásoknak vannak kitéve. A roma diákok belenyúlnak társaik iskolatáskájába, vagy letépik a gyerekek hátáról a táskát, néha a kabátot is, sőt a szülői értekezleten az is elhangzott, hogy a rosszalkodó gyerekek gyakran a tanító nénikkel is ,,tiszteletlenül'' viselkednek, a szoknyájuk alá nyúlnak. Gondot okoz az is, hogy a tanítók nem tudnak kellőképpen foglalkozni a nem problémás gyerekekkel. Az erőszak az utcán is folytatódik, megtámadják a kisgyerekeket, és azok gyakran idegen házakban, vállalatokban, üzletekben keresnek menedéket, és ha valaki segít nekik, őt is megfenyegetik. Úgy tűnik, egyre kisebb az esély arra, hogy a felmerülő problémákat rövid időn belül tartósan orvosolják. Ideiglenes megoldás azonban létezik: a szülői értekezleten részt vevő szülők közül többen is azt javasolták, hogy a magyar gyerekeket szerb tagozatra kell íratni, olyan osztályba, ahol nincsenek Kosovóból elszármazott roma gyerekek.
Takács József, a horgosi helyi közösség elnöke arra kérte a helyieket, ne adják el idegeneknek a házaikat. Itt is alapot kívánnak létrehozni a házak felvásárlására, hogy kedvezményesen, a fiataloknak adják el őket. Nyilas Mihály polgármester újra leszögezte, hogy az önkormányzat nem tud semmiféle szervezett betelepítésről. Egyébként április 6-a óta a horgosi Önkéntes Tűzoltó-egyesület tagjai mindennap éjjel-nappal járőröznek Horgoson. Feladatuk a föld feletti és alatti tűzcsapok és az utcai átereszek, valamint a kémények és a vízlefolyó aknák ellenőrzése. Emellett ha a közterületeken valamilyen rendellenességet észlelnek, akkor azt kamerával vagy fényképezőgéppel rögzítik, és értesítik róla az illetékeseket: a kommunális, építésügyi és közlekedési felügyelőséget, a magyarkanizsai rendőrállomást, mezőőrszolgálatot, valamint a vad-, illetve halőröket.

Oromhegyesen a polgárok megszavazták az Önkéntes Polgárvédelmi Egyesület megalakítását - Szabó Attila felvételei

Önszerveződés Oromhegyesen
Pénteken falugyűlést tartottak Oromhegyesen, melynek egyik fő témája a helyi önkéntes polgárőrség létrehozása volt. A helyi közösség tanácsa úgy döntött, hogy ha a polgárok támogatják az önkéntes polgárőrség felállítását, akkor létre kell hozni ezt a szervezetet. A település a magyarkanizsai község egyik legbiztonságosabb falva, ennek ellenére az elmúlt időszakban megszaporodtak a vandál cselekedetek. A fórumon - amelyet Balla Lajos faluelnök vezetett - részt vett Rekecki Titusz, Magyarkanizsa rendőrfőnöke, dr. Katkits Zoltán, a községi képviselő-testület elnöke, valamint Csikós László polgármesteri tanácsos. A falugyűlés részvevői megszavazták az Önkéntes Polgárvédelmi Egyesület megalakítását. A részletekről Balla Lajos beszélt: az Oromhegyesi Helyi Közösség, az Oromhegyesi Faluház Alap és az oromegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület lesznek a szervezet alapítói, elkészítik a működési szabályzatot, majd összeírják az önkénteseket és beszerzik a szükséges eszközöket. A tervek szerint április 14-én a polgárőrök meg is kezdhetik a munkát. Balla hozzátette: a polgárőrök feladata csakis a járőrözésben, megfigyelésben, az esetek dokumentálásában és a jelentéstételben merül majd ki.