Anglia kizsákmányolta az afrikai országok népességét, a karibi térségben is uralkodott, és nem utolsósorban India is a fennhatósága alatt állt. Ezeket az információkat azért adtam közre, mert ennek köszönhetően nagyon sok brit polgár igen szép vagyonra tett szert, és az országnak számos tehetős lakosa lett.

A gyarmatokon a vadászat számított az első számú szórakozásnak, státusszimbólum volt a vadászatok szervezése, magas rangú vendégek meghívása ezekre az eseményekre. Angliára mindig is jellemző volt a minőséget képviselő kézművesfegyver-manufaktúrák jelenléte. Valamikor a XVIII. század közepétől virágzott fel a fegyvergyártók tevékenysége, sorra jöttek létre a fegyverkovácsműhelyek, melyek rendkívül jó minőségű termékeket kínáltak. A cégek száma megközelítette a százat is, és mindenki szépen dolgozott, mert nagy volt a kereslet a vadászfegyverekre. Mostanság jó, ha húsz cég maradt talpon a régi, nagy hírű fegyverkovácsokból. A kézzel készített minőségi munka, a kitűnő alapanyagok használata maga után vonja a borsos árakat, de a sok gazdag vevőnek ez nem okozott gondot, rendelték a szebbnél szebb fegyvereket. Ma is van olyan cég, amely méretet vesz a vadászról, mint egy szabóság, és a megrendelő fél év elteltével birtokba veheti a számára készített egyedi mesterművet. A fegyverkovácsok, vésnökök keze alól olyan alkotások kerülnek ki, amelyeknek az ára nem meglepően elérheti a 100 000 fontot is, de sokan szemrebbenés nélkül kifizetik ezt a kisebb vagyont.

Csúcsminőségű termékeket kínál a Purdey, Rigby, Holland & Holland, William & Son — nem is érdemes sorolni őket, mert még a legfanatikusabb vadászok sem nagyon ismerik ezeket a cégeket, annyira drágán dolgoznak. A hagyomány megköveteli, hogy egy lord, gróf vagy herceg nem jelenhet meg egy vadászaton sorozatban gyártott Blaserrel vagy Berettával, habár ezeknek a puskáknak semmi bajuk sincs, csak nem elég előkelőek. Egy Purdey puska árából meg lehetne venni egy Berettát, Benellit, Rizzinit, Winchestert, Remingtont, Savage-et, Krieghoffot, és még mindig maradna pénz lőszerre! Hát nekem nem ér annyit, amennyit elkérnek egy ilyen fegyverért.

Az Egyesült Királyság első számú vadászhagyománya a rókavadászat lovasokkal és kutyafalkával, ez még a középkorból ered. Sok kritika érte az angol kormányt, hogy tiltsa be ezt a fajta vadászatot, amit 2004-ben sikerült is véghez vinni. Alternatívaként továbbra is vadásszák a rókát, de már nem élő vadat űznek a kutyák, hanem műcsali a róka. A hagyományos rókavadászaton beagle és foxhound kutyusokat használnak, akár több tucatot is egyszerre, melyek ki vannak képezve a róka nyomának a követésére. Szorgalmas munkájukat, kitartásukat nagy becsben tartják a vadászaton részt vevő vendégek. A lovasok és a lovak is ki vannak téve a nehéz terep viszontagságainak, nem kis feladat hárul rájuk, száguldó iramban üldözni a ravaszdit. A britek számos vadászkutyafajtával büszkélkedhetnek, és szintén nagy hagyománynak számít a kiképzésük és tenyésztésük. Megemlítenék néhány angol fajtát: első helyen a pointer, a rónaságok királynője áll, talán a világon nincs nála jobb szimatú kutya. Az angol szetter is ügyes, jó szimatú, intelligens, családszerető, csak személy szerint egy kicsit puha kutyának tartom, nem hasonlít a német drótszőrű vizslára, mert az olyan, mint egy tank, ha jól ki van képezve, nagy kincs a vadász számára.

Indiában sem fogták vissza magukat az angolok, a tigrisvadászat volt az egyik kedvencük. Tigrisre, elefántra a legmegbízhatóbb angol fegyver a dupla csövű, golyós puska a Holland & Holland cégtől. Nincs az a vad, amely ne dobná be a törülközőt, mert ez a fegyver egy bestia, nem ismer tréfát, a támadó kafferbivalyt is kíméletlenül leteríti. Nagy-Britannia mostanság különféle szarvasvadászatokat kínál azoknak, akik angol földön szeretnék próbára tenni magukat. Célkeresztben van a muntyákszarvas és a kínai víziőz is. Tudni kell, hogy ezeket a vadakat betelepítették. Ritka csemegének számít a Dávid-szarvas vagy más néven milu, mely a vadonban már réges-rég kipusztult. Eredetileg megtalálható volt Kínában, Koreában és Japánban is a lápos, mocsaras vidékeken. A milu kihalása után a kínai császári vadasparkban található százhúsz példány mentette meg a fajt. Manapság magánterületeken él, állatkertekben, de nagyobb számban telepítettek be Angliába, Argentínába, Amerikába is.

Mostanság kitűnő vadászkalandnak számít leugrani az Ír-csatornára. A környék bővelkedik vadkacsa-, vadliba- és más vízivadállományban, ezenfelül a kutyák is be tudják mutatni tudományukat gazdájuk örömére. Vadlibára, -kacsára kutya nélkül menni egy kicsit necces, nem lehetetlen, de sokkal eredményesebb a vadászat, ha a kutyusok is jelen vannak. A retriverek, a vizslák se perc alatt behozzák a vadat a vízről. A skót felföldről sem szabad megfeledkeznünk, a végeláthatatlan hangaföldeken ugyanis a grouse- vagy más néven skóthófajd-vadászat izgalmas kaland. Egyszóval az angolok, britek szeretnek vadászni, és mindenből hagyományt csinálnak, ami dicséretes.