A ludasi helyi közösség és a Természetbarát Kör szervezésében szombaton újra összejöttek a természetkedvelők, hogy az idegenforgalmi övezetként számontartott alsó-ludasi iskolánál megtisztítsák a tó egy részét a nádtól. Körülbelül egy hónappal ezelőtt az időjárási körülmények csak néhány napig tették lehetővé a nád vágását, most a munkaakción részt vevő harminc személy abban bízik, hogy az időjárás kegyes lesz hozzájuk, és minél tovább dolgozhatnak tavuk megőrzése érdekében.
A tó mentén, a parton ég a „törmeléknád”, a tavon a kistraktor nyomán dőlnek a rendek, a szorgos kezek pedig sablonba teszik és kévébe kötik a nádat.
— Az időjárás nem éppen ideális ehhez a munkához. A nád körül nem fagyott meg rendesen a víz, tehát mondhatjuk, hogy a kotun vágjuk a nádat. A parthoz közeli területeket tisztítjuk meg, ahol valamennyire rá lehet menni a jégre. Hogy meddig dolgozhatunk, nem tudjuk. Addig, amíg az időjárás engedi. A nádvágással kapcsolatos feltételek egyre szigorúbbak. A nádtorzsot nem szabad a vízen meggyújtani, ki kell hozni a partra, és ott lángra lobbantani, de még ebből is adódhatnak gondok. Egyre nehezebb megfelelni az elvárásoknak, a környezetvédelmi előírások szigorodnak, és én attól tartok, hogy idővel be is fogják tiltani a nádvágást a tavon. Nem azért járunk le a vízre, hogy kárt okozzunk, hanem próbálunk hozzájárulni a tó védelméhez, tisztításához. A törmeléknádat korábban meg lehetett gyújtani a jégen, ezt őseink is így csinálták. A ’70-es években is ezzel a módszerrel dolgoztak, és itt olyan gyönyörű víz és akkora hal-, illetve madárállomány volt, amilyen a mi életünkben már nem lesz — mondta Kovács Gábor, a Természetbarát Kör elnöke.
A Ludasi-tavat a ludasiak sajátjuknak érzik, ezért igyekeznek mindent megtenni a tó védelme, gondozása, fejlesztése érdekében.
Szabó Attila felvételei
