Szalai Attila karikatúrája

Az egész Európát érintő magyarországi élelmiszeripari botrány rávilágított arra, hogy igencsak védtelenek vagyunk a fogyasztói cikkek szennyezettségével, egészségkárosító hatásával szemben.
Az E 412-es kóddal ellátott termékek guargumit tartalmaznak. A guargumit a guarbab magjából állítják elő. Fő termőterülete Északnyugat-India, de Amerikában és Afrikában is termesztik. A guargumi tulajdonképpen egy víz hatására duzzadó rostos anyag, amely emészthetetlen, így a vizet visszatartja a bélben és hashajtóként hat. Elősegíti a salakanyagok és a mérgek mielőbbi kiürülését a szervezetből. A guargimu önmagában nem káros, kivéve, ha más anyaggal, például dioxinnal szennyezett. A gyárilag előállított szószok, sajtok, sajtkrémek, péksütemények, húskészítmények, gyümölcszselék, pudingok, kekszek, tészták, üdítőitalok, jégkrémek, állati eledelek, sőt még a gyógyszerek és kozmetikai szerek is tartalmazzák. Habár a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a guargumi semmilyen káros hatást nem gyakorol sem az ember, sem az állatok egészségére, azért nem árt egy kicsit jobban odafigyelni erre az adalékanyagra.
Az elsődleges kivizsgálások fényt derítettek arra, hogy az Indiából Európába érkezett guargumi-szállítmány egy része dioxinnal van fertőzve. A dioxin tulajdonképpen gáz, amely például erdőtüzekkor keletkezik, de megtalálható a gépjárművek kipufogógázában is. A guargumi képes ezt a gázt tárolni, így rákos megbetegedéseket előidézni.
De nem ez az egyetlen káros anyag, amely a különböző élelmiszerekkel együtt kerül a szervezetünkbe.
Mivel etetnek bennünket? - kérdeztük olvasóinktól.
Dr. DRUZSEK Ottó, a szabadkai kórház belgyógyász szakorvosa:
- Meglátásom szerint az élelmiszereket itt nálunk nem a kellően ellenőrzik. Az élelmiszerek gyári előállítása során számos olyan adalékanyagot használnak, amely nagy valószínűséggel akár káros is lehet a szervezetre. Számomra rendkívül zavaró, hogy ezeknek az adalékanyagoknak a termékben való jelenlétét bizonyos kódokkal jelzik, ahelyett, hogy ráírnák a termékre az adalék pontos nevét. És ez nemcsak nekem okoz gondot, hanem például a cukorbetegeknek vagy a lisztérzékenyeknek, akik tudják ugyan, hogy glutén tartalmú élelmiszereket nem szabad fogyasztaniuk, de a kód alapján nem ismerik fel a veszélyt. Az E 412-es kód például a guargumi elnevezésű emulgátort takarja, ami, ha szennyezett, károsítja a szervezetet, természetesen egészséges emberekét csak nagy mennyiség hosszan tartó elfogyasztása után, a lisztérzékenyekét viszont akár már kis mennyiségben is. Az élelmiszerüzemekben minden bizonnyal működik az előállított termékek minőség-ellenőrzése, de mindez önmagában nem elegendő. Ezt az ellenőrzést a piacokon is gyakrabban és hatékonyabban kellene elvégezni, hiszen tudjuk, hogy például a táppal etetett baromfi húsa meglehetősen nagy mennyiségű antibiotikumot tartalmaz, ami a tápanyaggal együtt kerül a szárnyasok szervezetébe. Még szerencse, hogy a fogyasztók csak kis adagokban viszik be ezt az antibiotikumot a szervezetükbe, de ennek ellenére bizony rászoktathatjuk a szervezetünket, így előbb-utóbb kialakulnak olyan baktériumok, amelyekkel szemben a szervezet már nem lesz ellenálló. Itt vannak továbbá a génkezelt termékek, amelyek ugyan nem biztos, hogy károsak az emberi szervezetre, hiszen most folynak a különböző kivizsgálások e téren, de nem árt óvatosnak lenni velük. A különböző permetszerek, egyéb növényvédő szerek is ártalmasak, hiszen felhalmozódnak a szervezetben és tartós károsodást okoznak. Sajnos, Szerbiában ezzel sem foglalkoznak behatóbban a szakemberek, és hiányosak nemcsak a vásárlók, de a termelők információi is a vegyi anyagok káros hatásával kapcsolatosan. Nem véletlen, hogy a biotermesztés egyre inkább teret hódít világszerte, jóllehet a biotermékek valamennyivel drágábbak emezeknél.
TAKÁCS Piroska hajdújárási gyümölcstermesztő:
- Sok mindent megetetnek velünk, amiről soha nem is hallottunk. Az üzletekben vásárolt termékek tele vannak tartósítószerekkel, színezőanyagokkal. Én nem értek hozzá, de szerintem ezek az adalékok csak károsítják az egészséget. Mi is permetezzük a gyümölcsfákat, hiszen meg kell óvnunk őket a rovaroktól, de ezzel még nem mérgezünk meg senkit. Azt ugyanis már az óvodában is tanítják a kisgyerekeknek, hogy a gyümölcsöt, mielőtt elfogyasztanánk, meg kell mosni. A mosással lekerül róla a permetszer, így a gyümölcsnek már semmilyen káros hatása nincs. Az igazi veszélyt az üzletekben vásárolt élelmiszertermékek jelentik, amelyek különböző adalékanyagokat tartalmaznak. Nem lehet egészségesebb egy fagyasztott csirke a frissen feldolgozott és elkészített baromfinál...
Dr. BERÉNYI János, az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet szakmunkatársa:
- Kutatóintézetünk két projektumot hirdetett meg a közelmúltban: az egyik az eladásba kerülő élelmiszerek minőségének ellenőrzésére, illetve a bennük található káros anyagok kimutatására irányult. A tartósított termékek fő alapanyaga a szója, így főként erre az összetevőre fordítottuk a legnagyobb figyelmet. A kivizsgálás eredményeképpen elmondható, hogy egyetlen élelmiszermintában sem találtunk genetikailag módosított növényi eredetű összetevőt. A másik projektumunk a talaj vizsgálatára vonatkozott. Itt a különféle növényvédő szerek jelenlétét kutattuk a talajban, amely a termesztett növényen keresztül bekerülhet a táplálékláncba. Nagy örömünkre szolgált, hogy bejelenthettük: a vajdasági szántóföldek - és egyáltalán a termőtalaj - nem fertőződtek meg sem nehézfémekkel, sem növényvédő szerekkel. Természetesen el kell mondani azt is, hogy a termesztők nagy hányada ugyan nem a kellő hozzáértéssel használja ezeket a vegyi anyagokat, de azok csak olyan kis mennyiségben jutnak be a gyümölcs vagy vetemény által az emberi szervezetbe, hogy nem okoznak jelentősebb károsodást. Véleményem szerint sokkal nagyobb teret kellene adnunk a biogazdálkodásnak, hiszen a régió adottságai is megvannak hozzá. Sajnos a biogazdálkodás, a biotermékek termesztése, illetve fogyasztása még mindig nem hódít elég nagy teret.