Magyarnak lenni azt jelenti:
Európainak lenni.
Magyarként élni.
Szabadságot, békét és reményt fémjelez.
Magyarként gondolkodni - együvé tartozásunkat, összefogásunkat fejezi ki.
Ahogyan 1948 márciusának ifjai példát mutattak a nemzetnek, úgy a mai vajdasági aktuális politika is példát mutat a magyar nemzetnek összefogásával - erősítve mindnyájunkban a hitet, a reményt, s világos és érthető 12 pontjával, a mi 12 pontunkkal, utat mutat a jövő felé!
De milyen jövőt képzelünk el magunknak?
Biztonságos, békés esélyegyenlőséggel fémjelezett - európai jövőt!
Olyan jövőt, amelyben nem létezhet első és másodrangú polgár.
Olyan jövőt, amelyben esélyegyenlőség van - esélyegyenlőség a munkára és a szociális biztonságra.
Olyan jövőt, amelyben megszűnik a félelem, a félelem a bizonytalan holnaptól.
Olyan jövőt, amelyben mi is és gyermekeink is a boldogulást egy szabad, fejlődő, európai Vajdaságban látjuk.
Olyan Vajdaságban, ahol a toleranciát nem tanítani, hanem élni és átélni tudja minden itt élő polgár.
Milyen anyaországot akarunk?
Olyan Magyarországot - anyaországot - amely Európában, a nemzetközi közösségben önzetlenül, őszintén és ha kell, nyíltan, kiáll érdekeinkért.
Mi, délvidéki magyarok, anyaországot akarunk magunknak - nem mostohát!
És Szerbiában élünk, hazánk ez az ország, Szerbiát egy igaz hazának akarjuk érezni, olyan hazának, ahol senki sincs megkülönböztetve nemzeti, vallási, nemi vagy politikai hitvallása, hovatartozása alapján, ahol a jogállam működik, amelyben jogaink nemcsak deklaratíve, hanem a mindennapokban is megvalósulnak.
Ahol soha, de soha nem tekinthetnek ránk ellenségként, s azokat a gyűlöletszítókat, akik ezt akarják, a haza kiveti magából!
Mi nem követelünk magunknak semmivel sem többet, mint amivel a többségi nemzet rendelkezik, de valódi egyenrangúságot és egyenjogúságot igen.
Ezért mondjuk, hogy mi mindent megteszünk hazánkért - egy európai Szerbiáért.
De mindent meg akarunk tenni Vajdaságért - szülőföldünkért - magyarságunk itt- és megmaradásáért.