Minden baba (és kismama) életében eljön az a pillanat, amikor az anyatejen kívül már más táplálékra is szükség van. Az anyukák helyesen szeretnék etetni a gyermeküket, ezért aggódnak, hiszen nem mindegy, mikor, mit és hogyan fogyaszt a baba. A gyakran felmerülő kérdésekre Komeda Renáta hajdújárási védőnő, a szabadkai Exspecto Mentálhigiéné Alapítványban tartott előadásában adta meg a válaszokat.
Meddig kell szoptatni?
Ameddig a babának és a mamának megfelel, ám amennyiben lehetséges 4-6 hónapos korig anyatejet kell kapnia. A baba 5 hónapos korától elkezdhetnek gondolkodni ezen a témán. Tápszeres etetés esetén korábban befejezhető a nem tejes ételekkel való táplálás. A védőnő azt ajánlja, hogy az édesanyáknak az ösztöneikre kell hallgatniuk, de a csecsemők is küldenek jeleket: már tudnak ülni, nyáladzanak, rágnak, kinézik más szájából a falatokat, érdeklődőek az étel iránt, szívesen vesznek részt a családi ebédeken, megfogják az ennivalót, a szopóreflex megszűnik, megjelennek az első fogak.
A korai hozzátáplálás hátrányai
Óvatosan kell nekikezdeni a hozzátápláláshoz, hiszen ha túl korán vágnak bele a kismamák, allergiás megbetegedések léphetnek fel a bélcsatorna éretlensége miatt. Emellett könnyen előfordulhat puffadás is, amelyet a fellépő enzimhiány okozhat a hat hónapnál fiatalabb babáknál.
Hogyan kell elkezdeni és mikor?
Az új ételeket, ízeket folyamatosan kell bevezetni: egyszerre csak egy táplálékot kapjon a baba 3-4 napon keresztül. Az első napon csak 1-2 két kiskanálnyit adjon neki a kismama, majd a második napon már körülbelül tízet. A harmadik napon a baba megehet egy egész adagot is, amely körülbelül 200-250 grammnyi.
Mit egyen a baba?
Gabonafélével, zöldségekkel és gyümölcsökkel lehet elkezdeni a hozzátáplálást. A védőnő ajánlata szerint akár két napi adagot is meg lehet főzni, és hűtőszekrényben tárolni, a lényeg, hogy ne érintkezzen a baba nyálával. A legokosabb, ha a kismama mindig feljegyzi mit mikor főzött csemetéjének, ugyanis a folyamatosan vezetett babanapló hasznos lehet az orvosi látogatások esetén.
A gabonaféléket (rizst, gabonát, kukoricát, kölest) a betöltött negyedik hónapnál kezdhetik ízlelni a csöppségek. A hat hónapos baba már búzát és árpát is kaphat. Ezeket vízzel, tápszerrel vagy lefejt anyatejjel kell elkészíteni. A teljes kiőrlésű gabonát csak egyéves kor után javasolják a szakemberek.
Három héttel a gabonafélék bevezetése után a zöldségféléket is fel lehet írni a baba étlapjára. Az elsők között adható a répa, a krumpli, a tök, illetve a sütőtök. Ezeket párolva és turmixolva kell felszolgálni a család legújabb tagjának, vízzel, valamint tejjel hígítva.
A gyümölcsök közül először almát kaphat a kisbaba pároltan vagy reszelve. Ezt követheti a körte, a barack, a sárgabarack, a banán, a szilva, a meggy.
A húsokat hat hónapos koruktól érdemes bevezetni. Nyolc hónapos koráig a baba csirkehúst, marhahúst és pulykahúst ehet, ez után pedig disznóhúst és halat is. A tojássárgája szintén ekkor kerül az étlapra, méghozzá keményre főzve. A tejtermékek közül először joghurtot és tarhót kóstoljon a csöppség nyolc hónapos korától, tehéntejet a lehető legkésőbb kapjon.
Már hat hónapos korától belekeverhető a zöldségfélékbe az olívaolaj. Ebből elég egy kiskanálnyi a 100 grammos adagba, tanácsolja a védőnő.
