Csantavéren mindennapossá váltak a betörések, lopások, a vagyon elleni bűncselekmények. Több esetben személyi sérülés is történt, emberekre támadtak rá a betörők. A Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete február 21-étől ingyenes jogsegélyszolgálatot indított a kis értékű lopásokkal kapcsolatban. Minden kedden a Bartók Béla Művelődési Egyesületben 16 és 20 óra között két jogász áll a sértettek rendelkezésére. A jogászok a rendőrséggel és az ügyészséggel is felveszik a kapcsolatot, és május közepéig szól a megbízatásuk.

Közbiztonságból elégtelen

Kovács Attila ügyvédgyakornok elmondja, hogy amióta a jogsegélyszolgálat beindult több csantavéri polgár is felkereste őket.
- A beszámolók alapján sajnos azt kell mondanom, hogy a faluban a közbiztonság nagyon rossz állapotban van - szögezte le.
A csantavérik úgy vélik, hogy az illetékes végrehajtó és igazságszolgáltatási szervek hanyag hozzáállása miatt az esetek többségében semmi sem történik. Sokszor még csak jegyzőkönyvet sem készítenek, és az esetek még az ügyészségig sem jutnak el. A sértettek sok esetben tehetetlenek az elkövetőkkel szemben.
- A rendőrségnek ,,találnia'' kell egy gyanúsítottat, majd a bűnvádi feljelentést átadják az ügyészségnek, utána ez az intézmény nyomozást indít, a vizsgálóbíró kivizsgálja az esetet, összegyűjti a megfelelő információkat, adatokat ahhoz, hogy megírja a vádiratot, ebben az esetben kerül a bíró elé az ügy, és ha ott megállja a helyét a vádirat, akkor a bíróság kimondja az ítéletet. Ezután a sértett polgár peres eljárást indíthat, s kártérítést kérhet - fogalmaz Kovács. A kártérítési összeget azonban sok esetben lehetetlen bevasalni. Ha a bíróság által kiszabott határidőn belül nem történik meg a kártérítés, akkor lehet csak végrehajtást kérni. Ha azonban nincs vagyon, akkor nem lehet végrehajtani a követelést. Az ügyvédgyakornok hozzáteszi: már felvették a kapcsolatot az ügyészséggel, és jelenleg is folynak eljárások csantavéri lopásos ügyekben, a legtöbb esetet azonban nehéz bizonyítani, hiszen nincsenek közvetlen bizonyítékok.
- Tudomásunk szerint történt elmarasztaló ítélet is, de ha a bűncselekmények nem párosulnak betöréssel és nagy összegű lopással, esetleg testi sérüléssel, akkor pénzbüntetést vagy legrosszabb esetben - ha valaki többszörös visszaeső - félévi elzárást irányoz elő a törvény. Minősített lopásnak számít, ha valaki erő alkalmazásával, zárt helyiségbe tör be, ekkor a törvény szellemében 2-10 éves büntetés is kiszabható. Ha azonban valaki például egy zárt ajtón keresztül, erőszakkal hatol be, és 14 ezer dinárt tulajdonít el, de sokkal több érték van a házban, akkor a törvény ezt kis értékű lopásként kezeli, mert az elkövetőnek a szubjektív hozzáállása a bűncselekményhez azt mutatja, hogy nem volt szándékánban ,,nagyot'' lopni, és ezen hozzáállás miatt nem érvényesül a súlyosabb büntetés - magyarázza Kovács.
Siplika Zoltán, a jogsegélyszolgálat másik jogásza a sértettek nevében levelet intézett az ügyészséghez és a rendőrséghez.
- Kérdéseket teszünk fel az esetekkel kapcsolatban, a nyomozás szakasza után érdeklődünk - mondja. Sajnos azt tapasztalják, hogy a rendőrség sok esetben közömbös a lopásokkal kapcsolatban, és nem lép fel kellő eréllyel a tettesekkel szemben. A beszámolókból az derül ki, hogy a gyanúsítottak sok esetben kiskorúak és romák.

Hónapok óta rettegnek

Rác Anna csantavéri lakos hónapok óta félelemben él, az utóbbi időben négyszer betörtek hozzá, s több mint 1000 euró értékű holmit vittek el.
- Most szombaton jártak itt legutóbb... Most nem vittek el semmit, de hogy félelemben tartsanak, végighúzták a rolón a kezüket. Rettenetesen megijedtem. Az embernek nincs egy perc nyugta sem, nem tudom, meddig bírom még idegekkel - panaszolja. Egymaga él a családi házban, s még szomszédjai sincsenek. Először, amikor betörtek hozzá, kirámolták a műhelyt, másodszor már a lakásba is bejutottak, mindenhová benéztek. A betörések után riasztó berendezést szereltetett fel, és tulajdonképpen a készüléknek köszönhető az, hogy a legutóbb nem jutottak be az épületbe. Rác Anna lapunknak nyilatkozva elmondja, hogy elsősorban a romákat gyanúsítja a lopásokkal.
Zélity Lajosnak a biciklijét kötötték el a rablók, szerinte hozzá azért nem törtek még be, mert néhányszor megfenyegette a romákat.
- Én a rendőrségnek is megmondtam: találják meg a rablókat, mert ha az én kezeim közé kerülnek, akkor annak nem lesz jó vége! Ezt garantálom - mondja indulatosan. Szerinte értelmetlen a rendőrséghez fordulni, az emberek tanácstalanok, nem látnak kiutat ebből a helyzetből.
A VMSZ mellett a Magyar Remény Mozgalom is foglalkozott a lopásokkal. Kezdeményezésükre önkéntes civil figyelőszolgálat alakul Csantavéren és Dušanovón. Mint kiderült, egyfajta megfigyelő szolgálatról van szó, amelynek tagjai a rendőrséggel is kapcsolatban lesznek.
A faluban sokan arra panaszkodnak, hogy időről időre új, ismeretlen roma származású egyének jelennek meg, és ezek azok, akik portyáznak Csantavéren. Többen az igazságszolgáltatási szervektől várják a megoldást, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy még nem találtak megfelelő gyógyírt a betörésekre.
ä