STURC Irén, a szabadkai Egészségügyi Központ főnővére (Fotó: Szabó Attila)

A mentőszolgálat igen nehéz körülmények között működik. A rohamkocsik átlagos életkora meghaladja a 10 évet, és a felszereltségük sem igazán kielégítő. Habár különböző emberbaráti szervezetek közbenjárására a közelmúltban egy korszerűen felszerelt mentőautóval gazdagodott a gépparkjuk, sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy feladatukat az itt dolgozók maradéktalanul el tudják látni.
A naponta beérkező, csaknem száz segélyhívás többsége sok esetben nem igényel sürgős ellátást. A mentőorvosoknak azonban éppen a sürgős, halaszthatatlan esetek, életmentő beavatkozások tartoznak a feladatkörükbe. Ezért nem árt, ha végiggondoljuk, mikor és milyen panaszokkal kérjük a mentőszolgálat segítségét, hiszen azzal, hogy feleslegesen lefoglaljuk a segélytelefon-vonalat meglehet, hogy mások életét tesszük kockára.
* Mi a teendő, ha rosszul érezzük magunkat? Vajon azonnal mentőt kell hívnunk?
-- Mindenki jobban ismeri önmagát, hozzátartozóit, mint az orvos. Ezért a legjobb, ha a megérzéseinkre hagyatkozunk. Próbáljuk pontosan megfogalmazni tüneteinket, és jegyezzük fel azokat egy papírra: mekkora a fájdalom egy képzeletbeli, 1-től 10-ig terjedő skálán, mikor kezdődtek a panaszok, milyen betegségeink voltak korábban és milyen gyógyszereket szedünk. Ez segít, ha végül orvost hívunk, vagy ha kórházi ellátásra szorulunk.
* Történik-e valamilyen osztályozás a segélyhívások tekintetében a mentőszolgálat ügyeletén?
-- Természetesen. Rangsorolják a hívásokat aszerint, hogy balesetről, súlyos rosszullétről van-e szó. Elsőként a legsúlyosabbnak tűnő estekhez mennek ki. Ennek meghatározásában azonban kérdéseket intéznek a telefonálóhoz, amelyek megválaszolásával fontos információhoz jut a mentőszolgálat, és ezek alapján rangsorolja a hívást.
* Melyek a leggyakoribb kérdések, amelyekre a mentőt hívónak választ kell adnia?
-- Hogy pontosan mik a panaszai, mikor kezdődött a rosszullét, hirtelen jelentkeztek-e a tünetek, milyen gyógyszereket szed, hány éves, és természetesen a vezeték- és utónév mellett a pontos lakcím. A téves riasztások elkerülése érdekében rákérdeznek arra is, hogy ki hívta a mentőt. Fontos tudnivaló, hogy a mentőszolgálat telefonszáma 94, amely bármely telefonkészülékről bérmentesen hívható.
* Mit ne tegyünk, ha rosszul érezzük magunkat?
-- Ha rosszul érzi magát és mielőbb kórházba szeretne jutni, ne üljön egyedül a volán mögé. Közben ugyanis rosszabbodhat az állapota és balesetet idézhet elő.
* Mikor tanácsos a mentőorvos segítségét kérni?
-- Ha hirtelen erős fájdalom lép fel. Ezek jelentkeznek a mellkasban, a has tájékán vagy bármelyik testrészünkben. A hasító mellkasi fájdalom például, amely nem enyhül a hagyományos gyógyszerekre és öt percnél tovább tart, szívinfarktus tünete is lehet. A fájdalom kisugárzik a bal karba, ezt légszomj, verejtékezés, hányás, hányinger is kísérheti. Ekkor tanácsos elrágni egy Aspirin tablettát és sürgősen orvost hívni. A fiatalabb korban jelentkező mellkasi fájdalom a szívinfarktus mellett életveszélyes tüdőembólia jele is lehet. Az addig még nem tapasztalt erős fejfájás akár az agyi verőér tágulását, illetve elpattanását (aneurizma) jelezheti. Súlyos, hirtelen fellépő hasi fájdalom esetén is orvost kell hívni, mert az akár hasi ütőér-szakadás vagy vakbélgyulladás tünete is lehet. A fogamzásképes nőknél fellépő kínzó hasi fájdalom, amelyhez esetenként -- a havi vérzéstől függetlenül -- hüvelyi vérzés is társul, vetélésre vagy méhen kívüli terhességre utalhat. Ekkor is sürgős orvosi beavatkozásra van szükség. Hasonlóképpen, ha valamely végtagunkban zsibbadást észlelünk, különösen akkor, ha azok csak az egyik testfélre korlátozódnak. Ezek, valamint átmeneti beszéd- és látászavar szélütésre (stroke) hívhatják fel a figyelmet. Mivel ezek a panaszok nem járnak különösebb fájdalommal, sokszor nem is veszik komolyan őket, mivel a tünetek átmenetileg gyengülnek, sőt akár meg is szűnhetnek. A stoke hátterében azonban életveszélyes érelzáródás állhat, amelynek következtében vérrög sodródik az egyik agyi verőérbe, ami miatt az általa ellátott agyterület nem jut elegendő vérhez. 65 éves kor felett a szélütés gyakoribb, mint a fiatalabb korosztálynál. Ettől függetlenül ha bárkinél felmerül a szélütés lehetősége, azonnal orvost kell hívni. Akkor is a mentőszolgálat segítségét kérjük, ha megsérültünk, ha erősen vérzünk és nem tudjuk elállítani. Ha fejsérülést szenvedtünk, esetleg az eszméletünket is elveszítettük, mert a koponyában akár vérömleny is képződhet, amely csak órákkal később okoz tüneteket. Szintén sürgős orvosi ellátást igényel a megsérült és gyorsan bedagadó végtag, amelyet nem tudunk terhelni, vagy ha rosszabbodik egy idült betegségben (pl. asztma) szenvedő állapota. Orvost kell hívni akkor is, ha valakinél már előfordult pszichiátriai betegség (skizofrénia, depresszió, mániás depresszió), és viselkedése riasztóvá válik, esetleg önmagára és másokra veszélyt jelent. Ha valaki kábítószert fogyasztott, vagy fennáll ennek a gyanúja, illetve ha bárki öngyilkossági kísérletet próbál meg elkövetni, akkor is vészhelyzet áll fenn, ezért tárcsázzuk mielőbb a mentőszolgálat telefonszámát. Mérgezés gyanúja esetén ne dobjuk el a beteg mellett talált gyógyszeresüvegcsét, és a hányadékát se takarítsuk fel. Ezekből ugyanis a helyszínre érkező mentőorvos mintát vesz és laboratóriumi elemzésre adja, amely segíthet a beteg további kezelésében.
* Gyermekek és idős személyek esetében mire figyeljen oda az, aki mentőt hív?
-- Időseknél óvatosságra intünk, mert sokszor kevésbé kifejezettek a tünetek, noha súlyos az állapotuk. Ilyen például a zavartság, az elesettség érzése. Az idős személyek állapota akár egy-két órán belül is rosszabbodhat, sőt életveszélyessé válhat. Gyermekeknél, különösen a csecsemőknél nem mindig lépnek fel jellegzetes tünetek. Ezért ha hűtőfürdővel, lázcsillapítókkal nem csökkenthető a 39,5 Celsius-fok feletti láz, a levertség, az aluszékonyság olyan tünetek, amelyekre oda kell figyelni. A kisgyermekek hajlamosak a kiszáradásra is. Már néhány óráig eltartó hányás, hasmenés után bekövetkezhet a súlyos állapot, mint például a folyadékveszteség, mely kórházi ellátást és infúzióadást igényel. A kiszáradás elkerülése érdekében rendszeresen, apránként kell itatni a gyermeket és nem betakarni.
* Mikor nem érdemes feleslegesen lekötni, más betegektől elvonni az ügyeletes orvost?
-- Ha megfáztunk, ha kisebb fertőzés jeleit tapasztaljunk. Ilyenkor inkább maradjunk ágyban, legfeljebb vegyünk be lázcsillapítót. Vészhelyzetet csak az jelent, ha a beteg fullad vagy nem tud nyelni. Húgyúti probléma, fülfájás is várhat az orvos rendelési idejéig, meg az apróbb sérülések is, ha tudunk mi magunk is elsősegélyt nyújtani. Abban az esetben sem szükséges a mentőszolgálatot hívni, ha ismerős a fájdalom (hátfájás, fejfájás, porckopás, menstruációs fájdalmak), ha emésztési problémák lépnek fel (kellemetlen és fájdalmas székrekedés, hasmenés, hányás). Amennyiben ezeket a tüneteket magas láz kíséri, esetleg hirtelen eleredő vérzés, haspuffadás is föllép, tanácsos mentőorvos segítségét kérni. Fontos, hogy legyen mindig megfelelő gyógyszerkészletünk. Ez kiváltképp a cukorbetegekre és a szívbetegekre vonatkozik.
* Ha csak tanácsot szeretnénk kérni?
-- Ha választ szeretne kapni betegségével kapcsolatos kérdéseire, azt kezelőorvosától kérje. Az ő feladata a beteg tájékoztatása. A mentőorvosnak erre nincs ideje, és nem is bírálhatja felül a felállított diagnózist, az eddigi kezelést. Az ő feladata a gyors és minél hatékonyabb ellátás, ezért nagyon fontos, hogy ne terheljük olyan panaszokkal, amelyekkel várhatunk kezelőorvosunk rendelési munkaidejéig. Hiszen ha súlyos, életveszélyes helyzetbe kerül valaki, minden perc számít.