home 2024. május 18., Erik napja
Online előfizetés
Miért éppen Alaszka?
Orosz Ibolya
2007.08.08.
LXII. évf. 32. szám

A palicsi állatkert gyönyörű parkjában áll egy magas útjelző. A tetejéről táblák mutatnak a szélrózsa minden irányába. New York 7428 km, Párizs 1335 km, Kairó 1965 km, Manila 9738 km, Anchorage 9728 km... ,,Enkoridzs... - sóhajtanak föl szinte egyszerre mindhárman a negyvenfokos kánikulában. Szava...

A palicsi állatkert gyönyörű parkjában áll egy magas útjelző. A tetejéről táblák mutatnak a szélrózsa minden irányába. New York 7428 km, Párizs 1335 km, Kairó 1965 km, Manila 9738 km, Anchorage 9728 km... ,,Enkoridzs... - sóhajtanak föl szinte egyszerre mindhárman a negyvenfokos kánikulában. Szavak nélkül is értik egymást: ott lenne most jó, az inutok, az eszkimók, az atapanka törzsek földjén, a vonuló karibuszarvasok világában, Alaszkán. Ott, ahol nincs ilyen fene nagy hőség. Ott, ahol az eszkimó törzsek szerint minden látható és láthatatlan dolognak lelke, szelleme - inuája van. Inuájuk van a tavaknak, a szikláknak, a széliránynak, a hegyfoknak, a fókának, a rozmárnak, az embernek, de az álomnak, a szeretetnek, a szomorúságnak is. Ezzel az inua-fonallal szőtte át történeteit az író, Joshua Brand, ettől lett olyan szívmelegítően bájos-bolondos tévésorozata, a Miért éppen Alaszka? Az a történetsorozat, amelyben a hétköznapi emberek mély bölcsességek tudói. Ugyanakkor - a maguk rokonszenves módján - mindegyikük egy kicsit lökött. Maggie, Shelly, Maurice, Holling is. Vagy mégsem? A rohanó nagyvárosból érkező doktor Fleiscman mindenesetre nem érti őket. Nem érti reakcióikat, nem tud mit kezdeni ezekkel a természettel együtt lélegző, elvarázsoltságban élő, nyitott, őszinte, szeretnivaló emberekkel. Hiszen neki minden ,,misztikum"-ra - az alaszkai életérzésre - tudományos válasza van. Bár be kellene vallania: a sejtelmes sarki fény az ő hormonjait is elvarázsolja... Az 1990-ben forgatott sorozat két Arany Glóbusz és egy Emmy-díjat kapott. Sikert aratott az egész világban. Nálunk, itt a Vajdaságban, talán jobban kapaszkodtunk belé, mint Európában bárhol. Talán azért, mert egy, a miénkhez hasonló szőttesen, a népek, nemzetek, törzsek, vallások-hiedelemvilágok és kultúrák keveredésének földjén játszódik a történet. Talán azért, mert a balkáni háborúk ólomnehéz éveiben jobban szomjaztuk a kedveset, a szépet, a jót, az emberit, mint bárki más Európa békésebb tájain. Miért éppen Alaszka? Úgy vártuk minden újabb epizódját, mint kisgyerek az esti mesét.
Az a három egyszerre felszakadó sóhaj ott, a palicsi állatkertben a sorozatnak szólt. Annak, amit a Miért éppen Alaszka? jelképez. A vágyat jelenti egy másmilyen, egy emberibb világ után. Amely sehogyan sem akar eljönni. Pedig egy-egy pillanatra úgy tűnt: mi indulunk majd el felé. Kétezer október ötödikén például. Vagy az idén tavasszal, amikor egészen inut-érzése támadt az embernek: Szabadkán néhány óriáspannóról nem ez vagy az a politikus nézett le ránk, hanem Cuker, a palicsi állatkert tavaly novemberben született kis jegesmedvéje. A maci az óriásplakátokról eltűnt - megint a bankok hirdetik magukat, kínálják a legkeresettebb árut, a pénzt. A pénzt, amelynek nincsen lelke. De szelleme, az mégis lehet, hiszen minden körülötte forog - rabságban tartja, megbabonázza az embereket. Ország-, nemzet-, közösségi érdekről szónokolnak a demokratikus választásokon általunk kiválasztottak - értünk és a nevünkben. Miközben a hátsó zsebükből lépten-nyomon kivirítanak az árulkodó jelek, a bankók. Minden a pénzről szól. Tudja ezt a három palicsi sétálgató legfiatalabbika is. A fiatalember, aki még jóformán gyerek volt, amikor a háború szele elől a határ túlsó oldalára menekítették a szülei. Itthon katonaszökevény volt. Odaát idegenrendészeti iktatószám. Hontalan. Itthon amnesztiát kapott, de 35 éves koráig még mindig ,,nagyon kell katonának. Odaát kérvények, nyomtatványok, ügyintézői akadékoskodások millióival gáncsolják: majd csak feladja. Miközben Alma, a kutyája öt perc alatt megkapta az EU-s ki-be utazó papírokat. Amnesztia, aztán kétszáz (200!) euróért útlevél is: tizenöt év után először jöhetett haza a szülővárosába, Szabadkára. Ha a terveiről faggatják, előrebocsátja: született vesztes típus. Szeretne jelentősebb összeget, pénzt keresni, hogy elutazhasson az óceán túloldalára - volontőrként dolgozni. Legalább fél évig, s farkasok között. Állatvédőként, Budapest környékén, a ,,farkasokkal táncoló-k társaságában ő kapta gondozásba a legfiatalabb kölyköt, a gombóc mindössze kéthetes volt. Most elmenne. Alaszka szomszédságába, Kanadába.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..