Pajtić kontra Labus, Carla del Ponte kontra Koštunica
KÉTSZERESEN MEGRÖVIDÍTVE. A Vajdasági Végrehajtó Tanács a legerélyesebben tiltakozik a miatt az összeg miatt, amelyet a jövő évi köztársasági költségvetésben a Vajdaságnak terveznek elkülöníteni. A tartományi kormány követeli a köztársasági kormánytól, hogy a köztársasági parlamentnek már a következő ülésén javasolja a költségvetés átütemezését, mert úgy véli, 18 százalékról 20 százalékra feltétlenül növelni kell a tartományi költségvetés részesedését a keresetekre kirótt adóból.
Ha nem hajtják végre a köztársasági költségvetés átütemezését, a tartományi kormány figyelmezteti a köztársasági kormányt, veszélyeztetik a tartományi szerveknek és a tartományi költségvetés felhasználóinak az alkotmány és a törvény által előírt kötelezettségeit. Az ilyen köztársasági költségvetéssel a Vajdaságot kétszeresen megrövidítették: a tartomány adóköteles polgárai a legfegyelmezettebben törlesztik kötelezettségüket, a köztársasági költségvetés növekszik, a tartomány pedig nem tudja szavatolni rendes funkcióinak finanszírozását még az idei évben sem.
A tartományi költségvetésben az oktatásban és a művelődésben dolgozók kereseteire átutalt eszközök dominálnak, és ez csupán a látszatát kelti annak, hogy a tartományi költségvetés nagyobb lesz, tekintettel arra, hogy ezt a pénzt kizárólag erre a célra használhatják, és nem fordíthatják a tartomány törvény által előirányzott hatáskörének finanszírozására. Ezek a tények nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a Vajdaságnak reálisan jelentősen kevesebb pénze lesz rendes funkcióinak a végzésére. A célszerű és takarékos viszonyulás ellenére kérdésessé válik az omnibusztörvény által a társadalmi élet némely kijelölt területének rendszeres finanszírozása, mint például a környezetvédelem, a tájékoztatás, a területrendezési tervek meghozatala, a kisebbségi jogok és a vallási közösségek védelme, a sport, az oktatás és a kultúra anyagi költségei és egyebek.
SZÓ SEM LEHET RÓLA. Miroljub Labus köztársasági kormányfőhelyettes elvetette a Tartományi Végrehajtó Tanácsnak a jövő évi szerbiai költségvetés módosítására vonatkozó követelését: szó sem lehet arról, hogy a már elfogadott szerbiai költségvetést a Vajdaság követelésére módosítsuk, mondta a köztársasági kormány alelnöke, majd hozzátette: nem igaz, hogy a jövő évi vajdasági költségvetés azért kisebb, mert a jövő évi szerbiai költségvetés így határozta meg.
Ami a szerbiai költségvetésből a Vajdaság költségvetése számára történő kifizetéseket illeti, jövőre százalékban kifejezve ugyanakkorák lesznek, mint az idén voltak. Tehát ha a tartományi költségvetés csökkent, akkor ennek más oka van, nem az, hogy kevesebb pénzt utalnak át a köztársasági költségvetésből - hangsúlyozta Miroljub Labus. A tartományi kormány követeléseit teljesen alaptalannak minősítette, majd hozzátette, hogy az ilyesmit a szerbiai parlamentben kell megvitatni, nem a sajtóban. Ugyanakkor elvetette a tartományi kormánynak azon állítását, hogy a köztársaság háromszázmillió dinárral tartozik a tartománynak a vajdasági vállalatok privatizálásából eredő eszközök címén. Azokat az eszközöket, amelyeket nem utaltunk át a Vajdaságnak, a búza prémiumának kifizetésére fordítottuk. A szerbiai kormány vállalta, hogy kifizeti a prémiumot. Az eszközök tehát a köztársaságban maradnak - mondta a múlt héten Labus köztársasági kormányfő-helyettes.
HÁGAI VÁDAK. Carla del Ponte, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze szerint Vojislav Koštunica nem hajlandó letartóztatni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyeket, noha többségük (számuk tizenkettőre tehető)Szerbiában tartózkodik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett jelentésében del Ponte kifejtette, hogy a szerb kormányfő nyíltan tudatta vele, nem hajlandó egyik körözött letartóztatását sem elrendelni, legfeljebb önkéntes feladásukra kész rábeszélni őket. Ebből az következik - fogalmaz a főügyésznő -, hogy a szerb kormány tudatosan olyan álláspontra helyezkedett: nem teljesíti jogi kötelezettségeit.
Emlékeztetve arra, hogy az együttműködés következetes megtagadása miatt Theodore Meron törvényszéki elnök még május negyedikén feljelentette Szerbiát a Biztonsági Tanácsnál, del Ponte arra a következtetésre jutott, hogy a szerb kormány azóta sem változtatott dacos magatartásán. Bizonyos előrelépés csak szövetségi szinten tapasztalható, és ez abban nyilvánul meg, hogy egyes lehetséges tanúk esetében feloldották a titoktartást, valamint a kért dokumentáció kiadása iránt is megvan a jó szándék.
KORMÁNYFŐI VÁLASZ. Vojislav Koštunica szerbiai miniszterelnök a múlt héten kijelentette: Szerbiának együtt kell működnie a hágai törvényszékkel, és Európába útján meg kell szabadulnia ettől a ,,teher"-től. AZ SZDP főbizottságának ülésén a kormányfő hangsúlyozta, nem igaz, hogy Szerbia kormánya nem működik együtt a hágai törvényszékkel. Példaként megemlítette, hogy több tíz tanút felmentettek az állami titoktartás kötelezettsége alól, a törvényszéknek megküldték a kért dokumentumokat és levéltári anyagokat, és hitelt érdemlően ellenőrizték, hol tartózkodnak egyes hágai vádlottak. Kiemelte továbbá, hogy Szerbia és Montenegró alkotmányos alapokmányát tiszteletben kell tartani, és meg kell tartani a közvetlen választásokat az Államközösség képviselőinek megválasztására.
MENEKÜLTEK. November 27-től 2005. január 13-ig nyilvántartásba veszik a menekülteket Szerbiában. Az akció célja megállapítani a köztársaság területén tartózkodó menekültek pontos számát, és törölni a már meglevő nyilvántartásból azokat, akik többé nem tesznek eleget a menekültstátus feltételeinek. A nyilvántartásba vétel az érintettek számára kötelező, úgyhogy jelentkezniük kell mindazoknak, akik meg akarják tartani menekültstátusukat. Azok, akik nem tesznek eleget a feltételeknek, elveszítik a menekültstátust az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága és a Szerbiai Menekültügyi Bizottság által felállított mércék alapján. Az eddigi adatok szerint Szerbiában mintegy 280 ezer menekült él.
ŐRIZETBEN VOLT A VOLT MINISZTER. A Szerbiai Belügyminisztérium a múlt kedden közölte: letartóztatta Marija Rašeta Vukosavljević volt közlekedési minisztert azzal a gyanúval, hogy a VIP szalon tatarozásakor és a belgrádi reptér kettes termináljának tervezésekor visszaélt hivatali helyzetével. A közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni osztály tagjai még tíz személyt letartóztattak, köztük Branislav Vitasovićot, a belgrádi reptér volt vezérigazgatóját, Zoran Popovićot, a Szerbiai Építőipari Igazgatóság korábbi igazgatóját és Branislav Stojakovićot, az Eurosalon vállalat igazgatóját. Az említett személyek egymás kezére játszva több ízben hivatali visszaélés bűncselekményét követték el, és ily módon 2003- tól 2004 áprilisáig 20 millió dinárral megkárosították a röpteret, és törvénytelen úton mintegy 60 millió dináros nyereséget szereztek vállalataiknak.
A volt miniszter asszony azonban nem maradt előzetes letartóztatásban, a vizsgálóbíró ugyanis úgy mérte fel, hogy nincs alap egy ilyen döntés meghozatalához.
KISEBBSÉGI LAPOKAT. A tartományi kormány és a Tartományi Tájékoztatási Titkárság továbbra is szavatolni fogja a feltételeket a vajdasági kisebbségi nyelveken, így a magyar nyelven is megjelenő tömegtájékoztatási eszközök működéséhez, mert ez a kötelezettsége a Vajdaság statútumából ered, és a tartományi kormány programirányelve - jelentette ki Milorad Ðurić tartományi tájékoztatási titkár csütörtöki megbeszélésén, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács küldöttségével tartott. A Józsa László elnök által vezetett küldöttség tájékoztatta a tartományi titkárt a tájékoztatás terén folyó tevékenységükről, a Magyar Szó napilap, a Hét Nap, továbbá a Jó Pajtás és a Mézeskalács gyermeklapok munkáját és ügykezelését terhelő pénzügyi jellegű problémákról. Ezen túlmenően saját álláspontjukat is ismertette arról a kérdésről, hogy a kisebbségi nyelvű elektronikus médiumok helyzetét a törvény nem szabályozza megfelelő módon, különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a törvény nem irányozza elő a helyi és regionális RTV-állomások magánosítását.