KOŠTUNICA SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA. Március 8-án, szombaton, a délutáni hírekben hallottam: egy óra múlva Vojislav Koštunica kormányfő sajtótájékoztatót tart. A témát nem közölték. Mit volt mit tenni: négykor a képernyő elé ültem. Élő adásban nézni a jelenést: a miniszterelnök csak akkor áll a mikrofonok és tévékamerák elé, ha nagyon muszáj. Most az volt. Bejelentette: a kormánynak vége. Az a kormány, amelynek nincs egységes politikája, működésképtelen, nem maradhat fenn, vissza kell adnia a mandátumot a népnek. Javasolni fogja a parlamenti választások kiírását. A legcélszerűbb pedig az lenne, ha ezeket a választásokat is május 11-én ejtenénk meg - a már korábban kiírt tartományi és helyhatósági választások napján. Hétfőre kormányülést hívott össze, amelyen erről a javaslatról tárgyalnak majd.
Bevallom, drámai bejelentésre számítottam. Hadiállapot bevezetése? Nyílt összeborulás, és új kormány alakítása a radikálisokkal? Népszavazás Kosovo ügyében? Ez utóbbi lett volna a legenyhébb változata a visszafelé menetelésnek - ami idő- és pénzpocsékolás, hiszen a mély kormányválságot nem oldotta volna meg... Gondolom, mások is megkönnyebbülten sóhajtottak fel, amikor baljós sejtelmeik alaptalanoknak bizonyultak: megint arra kényszerülünk, hogy visszafelé haladjunk az időben. S a tálalás is rendhagyó volt. Elmaradtak az elsziszegett fenyegetések, az ólomsúlyú vádak. A látványos sértődöttség is elmaradt, amellyel azt üzente volna, hogy végérvényesen bebetonozta magát a miloševići pózba, ergo: Szerbia polgárai is készülhetnek az össznépi bebetonoztatásra. Nos, Koštunica ezúttal meglepetéssel szolgált: higgadt, mértéktartó és gyakorlatias volt, ahogyan egy miniszterelnökhöz illik, illene. Közölte, hogy a kormány agóniájának vége, de ettől nem dől össze a világ - ,,csak választások lesznek. Emlékeztetőül: a kormány három hónapig tartó kínos huzavona után, szó szerint az utolsó percben, 2007. május 15-én alakult meg, és mindössze tíz hónapot élt.
MIT MOND TADIĆ? Koštunica szerint a kormány Kosovo miatt bukott meg. Tadić azt mondja, Európa miatt: azon a kérdésen bukott meg, hogy milyen úton akar Szerbia Európába jutni. Szerbia elnöke, Boris Tadić vasárnap este, a B92 vendégeként elmondta: a kormány végét a rezolúció okozta. Az a radikálisok által beterjesztett rezolúció, amely arról szólt, hogy az EU nyilatkozzon: Szerbiát a tartományával, Kosovóval együtt szándékozza felvenni a tagállamok sorába. Koštunica kormányfő SZDP-s és ÚSZ-es miniszterei támogatták a rezolúció elfogadását. A Boris Tadić vezette DP és a G17 kormánytagjai ellenezték a dokumentum elfogadását, mert az - Szerbia elnöke szerint - elfogadhatatlan, hiszen nemcsak rossz, hanem káros is. Eleve rossz, mert az EU-tól a lehetetlent kéri: annak ugyanis se mandátuma, se mechanizmusa nincs ahhoz, hogy elismerje vagy ne ismerje el Kosovo függetlenségét. A döntés joga a tagállamokat illeti meg - ezt minden országnak magának kell eldöntenie. Az EU tehát nem illetékes, nem döntőbíró. A bíráskodását kérni nagyon rossz döntés lett volna, hiszen azt üzenné: Szerbia nem tudja, hol vannak a határai, s azt várja, hogy ezt a EU mondja meg!? A hét benyomása című műsorban az újságírónő megismételt kérésére Tadić ezt válaszolta: ,,Igen, Koštunica bejelentése akár a hét jó hírei közé sorolható be, hiszen semmi drámai nem történik, a kormány az elkövetkező két hónapban teszi azt, amit adott helyzetben tennie kell. Várja a hétfői kormányülést, s Szerbia elnökének alkotmányos felhatalmazásával összhangban május 11-ére kiírja a parlamenti választásokat.
AZ ELåZMÉNYEK. Kosovo függetlenségének egyoldalú kikiáltása óta csak mélyült az amúgy is nyilvánvaló kormányválság. Amit a DP lépésről lépésre kompromisszumokkal ,,gereblyézett el. Még azok is, akik február 3-án Boris Tadićra szavaztak, nyilvánosan feszegették a kérdést: lehetséges az, hogy a DP elnökjelöltje egy szempillantás alatt elfelejtette a választási ígéreteit?! A fordulópont a parlament múlt heti ülésén következett be: a házelnök Oliver Dulić (DP) nem volt hajlandó napirendre tűzni a radikálisok Kosovo-rezolúcióját, amely az EU vizsgáztatásáról szólna. Ezt a békát a DP már nem nyelte, nyelhette le. A külpolitika a kormány dolga, mondta a házelnök. Mire a radikálisok a házelnök leváltásával fenyegetőztek, meg a népszavazás kiírásával. Aztán kiderült, hogy Szerbiában az sem igaz, miszerint: minden csoda három napig tart.
A REZOLÚCIÓ KÉRDÉSÉBEN 15:7. A múlt csütörtökön összeült a szerbiai kormány, s a DP és a G17 tagjai 15:7 arányban leszavazták az SZDP és az ÚSZ tagjait. Koštunica tömbje a maga 7 szavazatával a Kosovo és Metohijáról szóló rezolúciójavaslat elfogadását támogatta. A Boris Tadić vezette DP és Mlađan Dinkić vezette G17 képviselői, összesen 15-en, ellene foglaltak állást. A javaslattevő radikálisok nem véletlenül próbálkoztak megszavaztatni a parlamenttel a rezolúciót. A radikálisoknak 81, a szocialistáknak 16, a Koštunica-Ilić SZDP-ÚSZ koalíciónak 47 képviselője van - így a ,,nemzeti blokk az összesen 144 szavazatával elfogadta volna a javaslatot. A DP-nek 64, a G17-nek 19, a VSZL-nek, LDP-nek és a kisebbségi pártoknak (köztük van a VMSZ is) összesen 23 képviselőjük van - a demokratikus blokk az összesen 106 szavazatával biztosan alulmarad. Csakhogy a ,,mi lett volna, ha... kérdéssel már nem érdemes foglalkozni. A lapzártakor feloszlatás előtt álló parlament összetételére emlékeztető adatok csak arra jók, hogy elgondolkodjuk azon: vajon a május 11-ére kiírt előrehozott választásokon ki hány mandátumot szerez?
MEGLÓDULTAK AZ ÁRAK. A kormányülésen nem kímélték egymást a két táborra oszlott miniszterek. A hadügyminiszter élesen bírálta a Koštunica tanácsadójából lett minisztert, Slobodan Samardžićot, pontosabban annak helyettesét, aki kijelentette: ,,ki van ábrándulva, amiért Szerbia lakosságának mindössze 19%-a kész fegyverrel is megvédeni Kosovót. Ha engem kérdeznek: ez a 19% is sok. A polgárok zöme mindennapi megélhetési gondokkal küzd, és aggódik, hogy képes lesz-e törleszteni a felvett hitelt, hiteleket. A Nemzeti Bank kénytelen volt beavatkozni, hogy úgy-ahogy védje a dinárt. A tőzsde, az euró árfolyama elindult a lejtőn. Megdrágult a villanyáram, a hétvégén az üzemanyag is, és szinte minden: többe kerül a hús, a gyümölcs, a zöldségféle, a kenyér... Egy gazdasági újságíró vasárnap este a képernyőről azt tanácsolta: az elkövetkező két hónapban jól vigyázzunk a pénztárcánkra. Vigyázunk. Legalábbis igyekszünk, ha ez segít. Segít?