Már bánják a Brexitet

Egy felmérés szerint a brit választók csaknem 60 százaléka tartja úgy, hogy rosszul alakulnak a dolgok, amióta Nagy-Britannia EU-tagsága megszűnt. A legnagyobb brit közvéleménykutató cégcsoport, a YouGov azt a kérdést tette fel a vizsgálatba bevont, több mint 6000 brit állampolgárból álló reprezentatív csoportnak, hogy miként ítéli meg az átmeneti időszak 2020. december 31-ei lejárta óta végbement folyamatokat. A felmérés szerint a válaszadók 23 százaléka meglehetősen, 36 százalékuk pedig nagyon rossznak tartja a kilépéssel kapcsolatban azóta történt fejleményeket, vagyis 59 százalék fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt a Brexit óta eltelt eddigi időszakról. A felmérés résztvevőinek alig 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon elégedett, további 10 százalék meglehetősen elégedett, vagyis mindössze 12 százalék van jó véleménnyel a kilépés utáni helyzetről. 20 százalék viszont sem jónak, sem rossznak nem tartja a Brexitet.

18 milliárd eurós hitel

Az Európai Parlament legutóbbi strasbourgi ülésén jóváhagyta, hogy az Európai Unió 18 milliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-beli finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadták el. A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alap-közszolgáltatásokra, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott 3-4 milliárd euró mintegy felét teszi ki 2023 folyamán. A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be, és részletekben, negyedévenként bocsátja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítását feltételekhez kötik. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények korszerűsítése szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

Kibertámadás

„Kibertámadás érte az Európai Parlament honlapját, egy Moszkva-barát csoport jelentkezett az akció elkövetőjeként” — írta Roberta Metsola, a Strasbourgban éppen plenáris ülést tartó uniós parlament elnöke Twitter-üzenetében. Az elnök hozzátette: mindez azután történt, hogy az Európai Parlament Oroszországot a terrorizmus állami támogatójának nyilvánította. „Informatikai szakértőink visszaverték a támadást és megvédik rendszereinket” — írta Metsola. Parlamenti források szerint az akció a közelmúlt legkifinomultabb támadása volt az intézmény ellen.