* Hol tart ma a kecsketenyésztés Kishegyes községben?
— A Kishegyesi Kecsketenyésztők Egyesülete 2005-ben alakult tíz-egynéhány termelő összefogásával. Azóta folyamatosan működik az egyesület, de sajnos a tenyésztők számát nem sikerült gyarapítanunk. Kezdettől fogva a kecsketejből és a kecskehúsból készült termékek népszerűsítésén fáradozunk. A kitartó és következetes munkánkat 2009-ben siker koronázta. Az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron a kecskesajtunkat aranyéremmel, a kecskehúsból készült téliszaláminkat pedig ezüstéremmel jutalmazták. Azóta is sikeresen szerepelünk hazai és nemzetközi kiállításokon, termékbemutatókon. Ezek a termékek a tenyésztők otthonában készülnek, és mivel főleg helyben értékesítik őket, bevásárlóközpontok vásárlói sajnos nem tudnak hozzájutni — mondja bevezetőül az elnök.

* Nyolc év telt el a magalakulásuk óta. Mi az, amit eddig nem sikerült megvalósítani?
— Egy ideje már kisebb sajtüzem létesítését fontolgatjuk, ehhez azonban a jelenleginél nagyobb összefogásra van szükség. A kishegyesi önkormányzat támogatta az ötletünket, de a megvalósításához még nincs meg a megszabott tejmennyiség. Valószínűleg más volna a helyzet, ha már meglenne a feldolgozóüzem. Ez persze csak feltevés. Úgy vélem azonban, hogy eleve termelni kell, mert egy ilyen beruházáshoz elsősorban a nyersanyagbázist kell megteremteni, és csak ezután lehet a tervek megvalósításán töprengeni.

* Hány tagja van az egyesületnek, és mekkora a kecskeállomány?
— A tagság létszámát nehéz meghatározni, mert a 15 állandó tagunkon kívül vannak, akik csak időnként társulnak hozzánk, és olyanok is akadnak, akik csak szimpatizálnak velünk, de ővelük együtt hozzávetőlegesen 25 tagunk van. A kecskeállomány nagysága is változó — jelenleg 300-400 egyedből áll. Ennyi kecske nem ad azonban annyi tejet, amennyi elegendő lenne a sajtgyár gazdaságos üzemeltetéséhez.

* Mekkora állományra lenne szükség a sajtüzem beindításához?
— Becslésem szerint az állományt meg kellene duplázni, tehát mintegy 500-600 fejőskecske tudná biztosítani azt a tejmennyiséget, amely megalapozná az üzem működését. Erre azonban Kishegyes községnek egy szélesebb, mondjuk az észak-bácskai körzete kiterjedő összefogásra volna szüksége. Ekkora területen már könnyebben el tudnánk érni a kívánt egyedszámot. Mi máris „kinőttük” a község határait, mert az egyesületünknek Gunarason, Bácskossuthfalván és Topolyán is vannak képviselői.

* Mi az oka annak, hogy a sok erőfeszítés nem hozta meg a kellő eredményt? Miért idegenkednek még mindig az emberek a kecsketartástól?
— Erre nem tudom a választ, már csak azért sem, mert a kecsketenyésztésbe viszonylag szerény eszközökkel is bele lehet vágni. Talán az általános érdektelenséggel magyarázható. Tudjuk, hogy a gazdaság — a mezőgazdaság és az állattenyésztés is — óriási gondokkal küzd, így tehát mindazok a problémák, amelyek az országot sújtják, bizony a kecsketenyésztésben is jelentkeznek, sőt azt is mondhatnám, hogy hatványozottan befolyásolják a termelést. Mégsem értem, hogy a munkanélküliek miért nem vágnak bele, a törzskönyvezett jószágokat ugyanis támogatja az agrártárca, és a tartományi kormánynál is lehet támogatásért pályázni. Elsősorban a fiatalokat buzdítanám, hiszen mint már említettem, viszonylag kevés pénzből is bele lehet ebbe a vállalkozásba vágni.

* Milyen termékeket kínálnak, és hol lehet őket megvásárolni?
— A termékek közül elsősorban a különféle ízesítésű sajtokat emelném ki, azonkívül kecskehúsból készült kolbászt és téliszalámit is kínálunk az érdeklődőknek. Természetesen tenyészállatok eladásával is foglalkozunk. Sajnos, mint már említettem, mindenből csak kis mennyiséget tudunk előállítani, ezért a termékeket a tenyésztők a háznál vagy kiállításokon és termékbemutatókon értékesíthetik. Ahhoz, hogy egy élelmiszerláncot el tudjunk látni, komoly és kiszámítható termelésre és árumennyiségre van szükség, ennek feltétele pedig a jelenlegi jószágállomány jelentős növelése. A minőséggel természetesen nincs gond, és nagyobb volumenű termelés esetén sem lenne.

* Hány kecskére van szükség ahhoz, hogy kifizetődő legyen ez a vállalkozás? 
— Húsz kecskével már megvalósítható egy átlagos havi jövedelem. Ha ennyit keresnének, a saját lábukra állhatnának a fiatalok, és nem kéne a szülők támogatásából vagy a nagymama nyugdíjából tengődniük.