Szülők, pedagógusok és gyermekpszichológusok egyre hangosabban tiltakoznak a gyermekeknek az idő előtti iskolába íratása ellen. Az egybecsengő szakvélemények szerint a gyermekek személyiségének fejlődése során döntő szerepet játszik a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel eltöltött gondtalan, feladatoktól és kötelezettségektől mentes gyermekkor. Az iskolakezdéssel mindettől megfosztjuk a gyermekeket, belekényszerítjük őket egy számukra szokatlan, szabályokkal teli világba.
Az általános iskolai első osztályosok beiskolázásáról szóló értesítés szerint a 2005/2006. tanévben a hat és fél éves, tehát 1999. február 28-áig született gyermekeket kötelezően be kell íratni az első osztályba.
Fél év. Nem nagy idő. Egy gyermek életében, pszichofizikai fejlődésében azonban igen. Lehet, hogy éppen erre a fél évre lenne szükség ahhoz, hogy kialakuljon a felelősségtudata, hogy megértse: vége a gondtalan gyermekéveknek, vár a kötelesség.
Meddig gyerek a gyerek? - kérdeztük olvasóinktól.
BEDROSZIÁN Erzsébet szabadkai pedagógus:
- A gyermekkor megítélése az idők folyamán változott, változik. Az ősközösségben a beavatási szertartásokkal ért véget, majd a későbbi korokban a gyermekeket 6-7 éves korukban munkára fogták... Ezek az események pontosan meghatározták, hogy meddig gyerek a gyerek. Ma viszont már nem ilyen egyértelmű ez. Az önállósodás, a szülőktől való mind hosszabb ideig tartó gazdasági függőség közepette is a gyermekkor védett, önfeledt, felhőtlen játékvilága mindinkább lerövidül. Az egyre nagyobb technikai korszerűsödés következtében a gyermeknek egyre kevesebb lehetősége van a közvetlen, természetes, öntevékeny, örömteli tapasztalatszerzésre. Minden tevékenységét megszervezzük, intézményesítjük. Már óvodáskorban az a sikk, hogy a gyerek járjon külön nyelvórára, külön tornára, játszóházba stb. a spontán játék, a gyermeki egészséges fejlődés legjelentősebb, legtermészetesebb formája helyett. Az elektromos média nagyarányú elterjedésének hatására a felnőtt által suttogva felolvasott, megszűrt, megnyugtató, álomba ringató meséket, a nem gyerekeknek szánt egyéb történetek váltották fel. És hát az iskolába indulás idejének 6,5 évre való előretolása is nagyban megrövidíti a gondtalan gyermekkort.
LAKATOS Ilona temerini háztartásbeli:
- Nem értem, miért kell fél évvel előbb beíratni a gyermekeket az iskolába. Hiszen a pedagógusok és a pszichológusok éppen amellett foglalnak állást, hogy a gyermek a saját korabeliekkel induljon iskolába. Igyekeznek a szülőket lebeszélni arról, hogy előbb írassák be a gyermeküket, hiszen amint a kicsi elindul az iskolába, oda a felhőtlen, kötelezettségektől mentes gyermekkor. Pedig éppen ez az, amit biztosítanunk kellene a gyermekeinknek, ha egészséges egyéniséget szeretnénk nevelni belőlük. Most ettől a lehetőségtől fosztják meg a szülőket, az alig hatéves gyermekeket pedig belekényszerítik nemcsak az iskolapadba, hanem a játékban és szórakozásban szegény, ám annál inkább felelősségteljes életbe.
SZŐKE ÚJVÁRI Hermina szabadkai elektrotechnikus:
- Elkeserítő és egyben felháborító rendelkezés, hogy az állam kötelezi a 6 és fél éves gyermekek szüleit arra, hogy idő előtt beírassák gyermeküket az általános iskola első osztályába. Ez csakis annak a következménye lehet, hogy a bársonyszékekben üldögélő törvényhozók, akik fennhangon hirdetik, hogy: ,,Európa felé haladunk', a különböző rendeletek gyakorlati kivitelezését korántsem ismerik. Az idén először kötelezik az 1998-ban, illetve az 1999. február 28-áig született gyermekek iskolába való beíratását. Kérdem én, ki jogosult arra, hogy az egyazon évben született gyermekek között képességbeli és egyéb különbséget tegyen. Hiszen ez történik: a február 28-án született gyermek már ,,érett' az iskolára, de a március 1-jén született már nem. Ez nevetséges. Az általános iskolák első osztályába való beiratkozásról szóló köztársasági értesítésben, illetve a Szabadka Község társadalmi tevékenységek főosztálya által kiadott közleményben egyetlen szó sem esik a beiratkozás határidejéről. Kislányom 1999 januárjában született. A pedagógusból, pszichológusból és pedagógusból álló bizottság által kiadott bizonylat alapján halasztást kaptunk, mely szerint gyermekem a saját korosztályával indulhat iskolába, és nem előbb. Ezt a bizonylatot azonban érvénytelenítették. A véleményezés jogát átruházták az iskolapedagógusra és -pszichológusra. Ennek alapján ők ketten döntik el, hogy az én gyermekem előbb köteles-e iskolába indulni. A szülőnek nincs beleszólása. Én is egy évvel korában kezdtem iskolába járni és jól tudom, milyen érzés ez. Nem kellemes dolog, amikor az ember előre megtervezett életét egy rendelet felrúgja. Van ugyanis négy hónapom arra, hogy felkészítsem a gyermekemet: vége a gondtalan gyermekkornak, kezdődik a taposómalom. Hát nincs senki, aki a szülők és gyermekeik mellé állna?
VÍZI Julianna újvidéki nyugalmazott iskolapedagógus:
- Én mint szakember nem helyeslem a gyermekek idő előtti iskolába íratását. Vannak gyermekek, akik értelmi képességüknél fogva a velük egyidős társaik előtt járnak, de a döntő többség nem ilyen. Miden gyermek más: van, aki még hétévesen is ,,éretlen az iskolára. Munkám során gyakran találkoztam olyan szülőkkel, akik kifejezetten követelték, hogy gyermekük egy évvel korábban indulhasson iskolába csak azért, mert ők úgy látták, hogy okos, értelmes. De ez még nem elég. Az iskolakezdéssel a gyermek egy új, eddig nem tapasztalt életszakaszt kezd el. Feladatok hárulnak rá, munkaszokásokat kell elsajátítania, és ami ennél is sokkal fontosabb: ki kell alakulnia a felelősségtudatának. A legtöbb kisgyermek hat és fél évesen még igencsak ragaszkodik a szülőhöz, nagyszülőhöz, és a felnőttektől való elszakadás bizony nagyon megviselheti. Arról nem is beszélve, hogy egy kisgyermek fejlődésében rendkívül sokat számít akár az a bizonyos fél év is. Az iskolakezdésre jó előre fel kell készíteni a gyermeket, ez a legtöbb esetben már az óvodában megtörténik. Emellett természetesen a szülőre is nagy feladat hárul: meg kell értetnie gyermekével azt, hogy az iskola, a tanulás számára kötelesség, és nem ellene, hanem az ő érdekében van. Nem helyeslem azt, hogy hétéves kor előtt iskolába induljanak a gyermekek, mert a mi iskolarendszerünk a tervezett tananyag átvételét várja el, a gyermekektől pedig teljesítményt igényel már szinte az első naptól kezdve. Nyugaton hatévesen már iskolába járnak a gyermekek, de az általános iskola első két évében szinte kizárólag csak játékos formában próbálják elsajátítani a tananyagot. Nálunk ezt az időszakot az óvoda, vagyis az iskola-előkészítő jelenti. A gyermekeknek elegendő idő kell ahhoz, hogy megérjenek, az idő előtti beiskolázás pedig éppen ettől fosztja meg őket. (re)