Keviben az alkalmi műsorban felléptek a helyi óvodások, az általános iskolások és a Móra István Művelődési Egyesület csoportjai. Közreműködött Baráth László tárogatóművész.

Fotók: Pannon RTV

A jelenlévőket Perpauer Attila, a Móra István Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte, beszédet mondott Baráth Gábor Gergely történész. A szónok kiemelte, a magyar nép a magyar forradalom és szabadságharc ideje alatt bebizonyította, szabadságszerető nemzet, amely ha összefog, a lehetetlenre is képes.

Március 15-e az egyik legszentebb és legőszintébb ünnepünk, ugyanis ez a nap tükrözi legjobban magyarságunk lényegét, a szabadságszeretetet – kezdte beszédét Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere Felsőhegyen, a Művelődési Ház nagytermében. Idézte Petőfi Sándor gondolatát is, amelyet 1848. március 14-én jegyzett be a naplójába: „Tenni kell, és mindjárt holnap, hátha holnapután már késő lesz.”

A zentai Városháza oszlopcsarnokában gróf Batthyány Lajosra, az első felelős magyar kormány miniszterelnökére emlékeztek.

A Himnusz elhangzását követően Balogh György, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a külhoni magyarokhoz intézett levelét. Ünnepi beszédet ifj. Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója mondott. Hangsúlyozta, március 15-ének a megünneplése fontos, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat: a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az e dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, a magyar zászló piros fehér és zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy Magyarország fővárosa Pozsony helyett Budapest, a hivatalos nyelv pedig a latin helyett a magyar lett. 1848 fordulópont a magyar nemzet sorsában. Határkő a múlt és jövő között, szakítás az elnyomással, és cselekvés azért, hogy a szabadság ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljon.

A megemlékezés résztvevői a Thurzó Lajos Általános Iskola diákjainak alkalmi műsorát tekinthették meg, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit Batthyány Lajos emléktáblájánál.

Zentán a hagyományokhoz híven a Felsővárosi temetőben is tiszteletadással és főhajtással emlékeztek az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél. Juhász Attila, a községi tanács tagja, beszédét ezekkel a gondolatokkal zárta:

– Politikai rendszerek és nemzedékek időről-időre váltakoznak, de március idusa a magyarok számára az örök tavasz, a magyar kikelet, a felemelkedésbe és a szebb jövőbe vetett hit jelképe. A márciusi ifjak hite adjon nekünk is erőt és lendületet, valamint a tizenkét pont nyitó sorát idézve: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” – segítsen bennünket ebben a Mindenható.

Fellépett a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület és Oláh Réka versmondó, a Zentai Gimnázium tanulója. Az emléksírhely mellett koszorúk kerültek Szekfű György honvédhadnagy sírjára is.

Forrás: Pannon RTV, Magyar Szó, Vajdaság Ma