Budapest, II. kerület /Országút/ — 2024. június 18.

A magyar régészet atyja 1815. április 12-én született Pozsonyban. Iskoláit szülővárosán kívül Trencsénben és Tatán, majd a bakonybéli kolostorban végezte, oktatóként viszont Kőszegen, Győrött (múzeumápoló tevékenységének egyik fontos állomáshelyén), Pozsonyban és Pesten is találkozhatunk nevével. Ő volt egyébként József nádor (1776—1847) fiának, József főhercegnek (1833—1905) a nevelője is.

Győr — 2023. július 20.

„A szabadságharc alatt utász közlegényként, majd bátor tetteinek elismeréseképpen előrehaladva a ranglétrán honvédtisztként (végül századosként) harcolt. Ott volt az 1849. április 10-én vívott váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. Az ellene felhozott fő vádpont nevének magyarosítása és a harcra való buzdítás volt. […] 1867-ben alapító tagja volt a ma is működő Magyar Történelmi Társulatnak, a magyar történészek, történetírók, történelemtanárok és a történelem iránt érdeklődők központi társadalmi szervezetének. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon. Ő alapította a római katolikus püspöki palota híres 20 000 kötetes könyvtárát. Az azóta barbár módon felszámolt váradolaszi temetőből földi maradványait Tempfli József (1931—2016) nagyváradi püspök kimentette, és a nagyváradi római katolikus székesegyház altemploma kriptájába temették.” (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Budapest, Józsefváros, a Nemzeti Múzeum kertje /Régészek emléke: Rómer Flóris, Pulszky Ferenc és Hampel József domborműves arcképe egy római sztélé mintájára készült kőfalon/ — 2022. december 27.

Rómer Flóris az 1859-ben létrehívott győri Művészeti és Történeti Múzeumnak is névadója, 2024-ben pedig a csillagászok egy kisbolygót (579724 Rómerflóris) neveztek el róla.