A fotó eredetije az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark gyűjteményében található

A betörő víz felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, de a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte. 1879. március 12-e éjszakáján új időszámítás kezdődött Szegeden: az azelőtt történteket később úgy emlegették, hogy a víz előtt volt, a később bekövetkezett eseményekre pedig a víz után kifejezéssel utaltak.

Mintha a szegedi Dózsa-szimbólumból sarjadt volna az a régi jóslat, amelyről Jókai Mór emlékezik meg: „Akkor épül fel Szeged olyan naggyá és széppé, mint hajdan volt, mikor a halottak visszatérnek a városba.” S valóban, a nagy katasztrófa napjaiban a dúló vízár felszaggatta az alsó- és felsővárosi temetők sírhalmait, s egyszerre azt látta a töltésekre menekült nép, hogy a halottak jönnek vissza koporsójukban a víz által uralt, elhagyott utcákra. (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Szeged — 2024. szeptember 1.

A víz utáni újjáépítés során létrehozott második körút szakaszait azokról az európai fővárosokról nevezték el, amelyek adományaikkal Szeged újjáépítését támogatták: Bécs, Berlin, London, Párizs, Brüsszel, Róma.

„Az Alföld szíve megdobbant, a földből kikelt a karcsú paloták sora, mindennap újabb alkotást köszöntött a fiatal városnak mámora. Egy világ hozta a részvét adóját, Bécs, Brüsszel, Berlin, Párizs, Róma állt a bölcsőnél, amelyben Magyarország új gyermeke legyőzte a halált. Most minden gyászon, romláson, bukáson, tűzön, vízen keresztül él Szeged, fiatal óriás, gyönyörű város, ki új egünkbe új tornyot emelt. A borzalomnak éjéből az élet és haladás napját köszönti ma.” (Juhász Gyula: A nagy víz emlékére /részlet/)