(Kecskemét — 2024. január 25.)

„Az hárfás hárfáját sokaknak pengeti / és azzal sokaknak szívét édesíti; / de az rab lábára vert vasát csörgeti, / s annak csörgésével magát keseríti.” (Koháry István: A rab vasat penget /részlet/)

A Koháry család elsőszülött gyermeke a török hódoltság határán álló Csábrág várában látta meg a napvilágot. Már zsenge gyermekkora óta vonzódott a költeményekhez, s bár a papi hivatás felé is volt benne hajlandóság, az élet más feladatokat tartogatott számára: 15 éves korában az ifjút, ki az idő alatt Nagyszombatban végzi tanulmányait, az akkori uralkodó I. Lipót (1657. április 2-a és 1705. május 5-e között magyar király) a füleki vár kapitányává nevezi ki. 1667 februárjában végül ténylegesen is átveszi a reábízott főkapitányságot, illetve az azzal járó temérdek teendőt.

„Fülek ekkor a török által megszállt Pest, Nógrád és Heves vármegyék királyi Magyarországban maradt részeinek központja volt. A füleki vár tisztikarának jelentős része protestáns vallású volt, akik idegenkedve fogadták új parancsnokukat. Koháry azonban megnyerő modorával hamarosan maga mellé állította a várnépet. Füleken sok tennivalója akadt, a vár nem a legjobb állapotban volt, ezért többször folyamodott jelentős segélyért a bécsi Haditanácshoz. A környék népét állandóan támadták a gyöngyösi és egri törökök, ezért a füleki vitézek számos alkalommal rajtuk ütöttek és visszavették zsákmányukat. A Koháry név csakhamar rettegett lett a török előtt…” — olvasható a vonatkozó szócikkben. „Jobbágyainak igazi atyja volt. Kecskemét városa, amelynek földesura volt, nemegyszer mutatta ki ragaszkodását iránta. Amikor Kecskeméten a protestánsok fatemploma leégett, utasította az elöljáróságot, hogy jelöljön ki templomépítésre alkalmas helyet a protestánsok részére.”  

Koháry István nevéhez fűződik továbbá a hírös város piarista iskolájának alapítása is (1714-ben), mely gesztusról egy emléktábla is tanúságot tesz a Piaristák terén (Kecskemét, III. Széchenyiváros) lévő patinás tanintézmény homlokzatára felhelyezve. A jelenlegi iskolaépület, a piarista „iskolapalota” egyébként a nagy gazdasági válság éveiben épült 1930 és 1933 között gróf Klebelsberg Kunó (1875—1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával, a helyi római katolikus egyházközség áldozatvállalásából. Tervezte dr. Hültl Dezső (1870. április 6. — 1945. július 11.) műegyetemi tanár, építész eklektikus stílusban. Az első tanítási nap az épületben 1933. december 4-én volt.  

(Kecskemét — 2024. január 25.)

Gróf Koháry István 1731. március 29-én lépte át az örökkévalóság földi küszöbét. Szülőhelyén, Csábrágon. Kétszázhetven esztendővel később (2001-ben) a Piarista Rendtartomány egész alakos köztéri mementót állíttatott. Markolt György (1951) kiskunfélegyházi szobrász alkotása a nevezett kecskeméti tanintézmény előtti téren található. Múltvallató rovatunk mai kiadásának fotógalériájában a textusban megnevezett építészeti és műalkotásokat mutatjuk be.

(Kecskemét — 2024. január 25)