Makfalvi Dózsa György régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz Dálnokon született, 1470 körül. A török elleni keresztes háborúra szólító pápai bulla tolmácsolásának, továbbá a keresztes katonák összegyűjtésével megbízott obszerváns szerzetesek „mozgatásának” feladatát Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros vállalta annak idején magára. Tette ezt X. Leó pápa megbízásából, Budán, 1514. április 9-én.

Berettyóújfaluban — 2014. szeptember 19-én

„Az európai keresztes sereg gerincét a magyarok adták volna, amelynek vezetésével a székely katonát, Dózsát bízta meg az érsek. Május 24-én visszavonta a keresztes had szervezését. A keresztes seregbe akkorra már belépett obszerváns ferences szerzetesek és plébánosok prédikációikban feltüzelték a parasztsereget azzal, hogy a nemesek így az önző érdekeik miatt megvonták tőlük a pápai bullában megígért bűnbocsánat lehetőségét. Ennek következtében a székely Dózsa vezérletével, az összegyűlt seregek »az úgynevezett kurucz lázadásban váratlanul felkeltek«, amely később az »urak« és a »parasztok« háborújává szélesedett Magyarországon. Dózsa felszólította a seregét a »hűtlennek nevezett nemesség kiirtására«. (Forrás: Wikipédia)

A mintegy 30-40 000 fősre becsült pórhadával 1514 májusának közepén indult el Dózsa György az Alföld irányába. Temesvár falai alatt 1514. július 15-én jelent meg, melynek falait nyomban lövetni kezdé. Néhány nap múlva azonban mindennek vége lett, ugyanis Szapolyai János vajda felmentő, jobban felszerelt és képzettebb serege végül diadalmaskodott az elszántan küzdő paraszti had ellenében. A megsebesült parasztvezér, Dózsa György testvérével együtt fogságba esett.

„A kivégzésükre — a histórikus Márki Sándor (1853—1925) szerint — 1514. július 20-a táján került sor, a várfalakhoz viszonylag közel, mivel Báthory István, valamint Szapolyai János és kísérete nem mentek ki a vesztőhelyre, hanem a várfalakról nézték végig Dózsa György tüzes trónra ültetését, vaspánttal való megkoronázását és szétmarcangoltatását.”

(Szekernyés János: A magyarság emlékjelei a Bánságban. 18. oldal, Temesvár, 2013.)

S ha már vesztőhely… Dózsa György kegyetlen halálának helyén, melyet mindmáig évszázadok hagyománya őriz, Temesvár városa és lakossága kegyeletes engesztelésül egy emlékművet építtetett s ajánlott fel. 1906-ban. Isten Anyjának, a … Védőasszonyának címezve.

Temesvárott — 2016. július 9-én