Magyarország legvastagabb fája
A Gemenci-erdőben található Magyarország legvastagabb fája. A négy sarjból összenőtt, közös gyökerű fekete nyárfa becsült magassága harminc-harmincöt méter, és feltehetően százéves. A gigantikus fa adatait Pósfai György biológus kutató állapította meg. Csiszár Angéla mellékelt felvételén látható a hatalmas növény.

E-learning, avagy a jövő iskolája
Az online oktatás minden bizonnyal néhány évtizeden belül teljesen átalakítja a felsőoktatást és a felnőttképzést. Egyre több egyesült államokbeli és nyugat-európai egyetem, oktatóközpont kínál olyan kurzusokat, amelyeket online, otthonról végezhetnek el a diákok. A becslések szerint az e-learning az elmúlt években 56 milliárd dolláros üzletté nőtte ki magát, és a szakemberek arra számítanak, hogy ez az összeg 2015-re megduplázódik. Ma már hatmillió amerikai tanul otthon, a legtöbben a mesterszakok, a szakirányú továbbképzések és a céges kurzusok közül válogatnak. A gazdasági képzések a legnépszerűbbek, de egészségügyi és informatikai tanfolyamokra is több tízezren jelentkeznek. Az előadásokat az intézmények weboldalán nézhetik meg a hallgatók, a kapcsolatot az oktatókkal és a csoporttársaikkal e-mailben vagy Skype-on tarthatják, vizsgát elektronikus úton tehetnek, a tananyagot pedig egyszerűen letölthetik az internetről.

Százhúsz éve született Szent-Györgyi Albert
1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin feltalálója. Ő az első és máig az egyetlen olyan magyar tudós, aki Magyarországon való munkájáért, hazai eredményeiért nyerte el a Nobel-díjat. A világhírű feltaláló Cambridge-ben doktorált kémia szakon, ott ismerkedett meg az elektronfizikával és a kvantummechanikával. Egyetemi tanulmányai után 1928-ban tért haza, s elvállalta a Kolozsvárról Szegedre áthelyezett tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetését. Még Cambridge-ben, a sejtlégzést vizsgálva figyelte meg, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat valamiért lassúbb a vártnál, ami egy redukáló anyag jelenlétére utalt. 1931-ben Szegeden bebizonyította, hogy a vizsgált anyag nem más, mint a C-vitamin, amelyet addig kémiailag nem ismertek, csak skorbutellenes hatásáról tudtak. Szent-Györgyi Albertet 1934-ben jelölték az orvosi Nobel-díjra, de csak 1937. október 28-án nyújtotta át neki a svéd Karolinska Intézet.

Ultravékony lázmérő
Rendkívül precíz és igen hajlékony elektromos lázmérőt fejlesztettek ki amerikai, kínai és szingapúri kutatók. Az ultravékony lázmérő egy tetoválás-matricára hasonlít. Alkalmazása nagyon egyszerű, és a páciens bőrének semmilyen kellemetlenséget sem okoz. A miniatűr egészségügyi eszköz négyzet alakú, oldalhosszúsága alig két centiméter. Olyannyira hajlékony, hogy akkor is működik, ha a bőr mozgás közben ráncolódik. A készülék rendkívüli pontossággal méri a testhőmérsékletet, akár huzamosabb ideig is.