A megmérettetés névadója, Tóth Ferenc költő és néprajzkutató (1940—1980) az idén lenne nyolcvanéves, de sajnos nagyon korán, immár négy évtizede távozott az élők sorából. A hagyományokhoz híven a Kodály-központ Auróra Beszédművészeti Műhelyének tagjai ezúttal is elhelyezték az emlékezés virágait az egykori lakóházán levő emléktáblánál, valamint sírjánál, a topolyai Nyugati temetőben.    

Az emléktábla koszorúzása (A Kodály Zoltán MMK felvétele)

A vetélkedő kezdetén az egykori osztálytársra, a fiatalon, autóbalesetben elhunyt Tóth Ferencre Vas Borsodi Borbála nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanár emlékezett. Elmondta róla, hogy 1965 és 1970 között a topolyai gimnázium magyartanáraként dolgozott, ahol megalakította az Aurora nevet viselő önképzőkört. Később a nyelvműveléssel és beszédművészettel foglalkozó műhely az iránta érzett tiszteletből vette fel ezt az elnevezést. Tóth Ferenc következő munkahelye Újvidéken, a Hungarológiai Intézetben volt, néprajzi gyűjtéseket végzett és vezetett számos bácskai, bánáti, illetve szerémségi településen. 1961 és 1980 között négy verseskötete jelent meg, emellett a drámaírói tevékenysége is jelentős. Az 1980-ban bekövetkezett váratlan halála jelentős űrt hagyott a vajdasági magyar irodalomban és folklórban egyaránt.

Kiváló középiskolás versmondók

A szemlére jelentkezőknek két verset vagy prózát kellett megtanulniuk, egyet-egyet az egyetemes, illetve a vajdasági magyar irodalomból. A szervezők minden évben várják azokat a gyermekeket és fiatalokat is, akik környezetnyelvként tanulják vagy anyanyelvápoló órákon sajátítják el a magyar nyelvet. Az idén a zsűriben színművészek, magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, újságírók foglaltak helyet. A fellépők teljesítményét Crnković Gabriella és Mészáros Árpád színművészek értékelték. Mindketten megköszönték a versmondók lelkesedését, a felkészítő tanárok munkáját, a szülők támogatását. Hangsúlyozták, a választott költemény lehet akár rövid, akár hosszabb, a legfontosabb mindig az, hogy a gyermek egyéniségét tükrözze, és aki elmondja, az teljesen a magáénak érezze a költő sorait.

A Fokos zenekar, kiegészülve a műsorban közreműködő ifjú hölgyekkel

A legnépesebb az 5—6. osztályosok csoportja volt, ahol a helyezések mellett öt különdíjat is odaítéltek.  

A X. Tóth Ferenc Vers- és Prózamondó Szemlén kategóriánként a következő eredmény született:

Környezetnyelv és anyanyelvápolás: 1. Vasović Anđela, 2. Dabetić Olivera, 3. Ipacs Tavita, különdíjasok: Őri Lejla és Őri Emina.

2. osztályosok: 1. Zvicer Makszim, 2. Kőrösi Leila, 3. Námesztovszki Sára.

3—4. osztályosok: 1. Kurnyák Zsófi és Vojcsena Patrícia, 2. Dancsó Emma, 3. Matković Vivien, különdíjasok: Szőke Réka és Szél Hanna.

5—6. osztályosok: 1. Szép Benedek, 2. Tóth Vilmos és Hegyellai Tamara, 3. Baranyi Máté, különdíjasok: Cirkl Csenge, Kisimre Zoja, Füstös Emma, Faragó Virág és Balunovity Anna.

7—8. osztályosok: 1. Gallusz Áron, 2. Szarka Kitti és Alács Varró Emese, 3. Onhaus Erik.

Középiskolások: 1. Jaksa Dominika, 2. Francia Flavie, 3. Kőrösi Violetta, különdíj: Iván Álmos.

A legtöbb díjat az 5—6. osztályos fellépők érdemelték ki

Amíg a szakemberek döntésére vártak, a jelenlevők a Fokos zenekar megzenésített versekből összeállított, kiváló koncertjén szórakozhattak. A műsorban közreműködtek a Kazinczy Ferenc Szép Magyar Beszéd Verseny előző éves döntősei, Szabó Zsuzsanna, Francia Flavie és Dudás Kata, akik Vajdaságot képviselték Győrött a Kárpát-medencei versenyen.

A rendezvényt a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság, az NKA Közművelődési Kollégiuma, az ELTE Márton Áron Szakkollégiuma, Topolya Község Önkormányzata és a helyi közösség támogatta.

Közönség — járványhelyzetben

Tóth Ferenc

Napraforgók

A lehullott gesztenyék kigurulnak az estből,
és magukhoz szórítják a napot.

A napraforgók sárga pillás szemében
minden ecsetvonás egy-egy zavarócska.

Lehullott barna labdák kergetőznek,
alig látszik hasukon a folt.

Ha nézed őket, tekintetedben nap fogan,
ha elindulsz, tüzes testté te magad válsz.

Amerre lépsz, arra néznek ők,
szemükből — látod — Van Gogh vére hull.