Coco Chanel, Brigitte Bardot, Catherine Deneuve, Valérie Trierweiler, Vanessa Paradis — mind ellenállhatatlanok, ikonikusak és franciák.
A francia nőkhöz társított sztereotípia fő meghatározója a könnyed elegancia, a kifinomult nőiesség és a hihetetlen vonzerejű karakteresség. Éppen emiatt nem is meglepő, hogy nem egy cikk, szöveg vagy könyv foglalkozott már ennek megragadásával. A Legyél te is párizsi nő című kötet írónői — Audrey Diwan forgatókönyvíró, Anne Berest író, szerző, Caroline de Maigret modell és Sophie Mas filmproducer — mind különböző pályán tevékenykednek, ám önálló karrierjük mellett családdal is büszkélkedhetnek.
Írnak szerelemről, szeretőkről, öltözködésről, stílusról, hétköznapokról — lényegében mindenről, ami hozzátartozik egy nő életéhez, és segítenek bemutatni a híres könnyed elegancia titkát, azt, amiért mindannyian egy picit irigyek vagyunk francia nőtársainkra. Íme tehát néhány tanács a könyvből, hogy hogyan és mit érdemes ellesni, ha saját stílusunkba is belecsempésznénk egy-két trükköt.
Vannak olyan darabok, amelyek trendektől és a viselő korától, stílusától, érdeklődésétől függetlenül alapjai a francia nők gardróbjának. Ilyen például:
— A fehér ing és a farmernadrág, melyek klasszikus, trendektől független, időtlen darabok.
— A férficipők, mert a párizsi nő a természeténél fogva ellenáll mindennek, amit a társadalom szerint a nőnek csinálnia kellene. Éppen ezért jár lapos talpú, teljesen egyszerű vonalvezetésű, akár férfiasnak mondható cipőkben. Ide sorolhatóak a balettcipők is, viszont fontos, hogy egyáltalán nem kell választanunk a kényelem és az elegancia között. A kettő együtt jár. Ha nem találunk rá könnyen az igazira, akkor keressünk tovább. Egy cipő rengeteget elárul viselőjéről.
— A táska — ha sikerül megfelelőre akadnunk — által hordozhatóvá válik az életünk, vagy legalábbis a legesszenciálisabb segédeszközei, tárgyai.
— Egy kis selyemkendő, melynek sokkal több funkciója lehet, mint gondolnánk. Ha sötét szettet viselünk, tökéletes kiegészítő lehet egy színes, mintás kendő. Esőben — esernyő híján — pedig akár elegánsan a fejünkön is viselhetjük.
— Hosszú ballonkabát, mely egyébként magában is öltöztet, ha kellő magabiztosságot veszünk fel alá.
— Túlméretezett napszemüvegek, melyek viselése minden körülmények között indokolt. Ilyen ok a tűző nap, a másnaposság, a könnyek, a rejtélyesség fokozása vagy egyszerűen csak a stílusosság.
Aztán akad néhány olyan darab is, amelyet jobb mihamarabb száműzni még a gondolatainkból is. Nem számít az önkifejezés aranyszabálya, mely szerint azt viseljük, amiben a legjobban érezzük magunkat. Az ilyen ruhadarabokra ugyanis nincs mentség vagy kifogás — ezek csak néhány női magazin megtévesztő tréfái.
A top 3-as lista a következőkből áll:
* Melegítőnadrág, avagy „trénerka” — Igen, nálunk ennek valóban kultúrája van, nemzeti öltözék, és bármely alkalomra bátran felvesszük (bulira egy strasszos fölsővel, a hétköznapokban egy blézerrel, sportoláshoz meg csak simán, magában). Ennek ellenére, ha egy kissé kozmopolitább, kifinomultabb stílusra vágyunk, mely elrugaszkodik a nemzeti gyökereinktől, akkor a melegítőt jobb meghagyni az edzésre, a tornaórára és a kirándulásra.
* UGG csizmák — Ez talán nem is igényel kommentárt. Néha elkövetünk óriási bakikat, aztán hamarosan felismerjük a saját ostobaságunkat. Erre is van bocsánat — egyszer. Második esély nincs.
* Hamis dizájnertáskák — Mindannyian ismerjük azokat a „minőségi” „luizviton” meg „sánel” táskákat, amelyeket már akár egy ezresért is megkaphatunk. Viszont érdemes észben tartani, hogy a stílusos, ízléses öltözködés nem a márkanevek függvénye. Ezek a darabok megjelenésükkor talán nagy népszerűségnek örvendtek, viszont a szerény elegancia sokkal értékesebb, mint a Kínában gyártott utánzatok.
A szerelemről…
Audrey Diwan így beszél tapasztalatairól: „Ne próbáld meg féltékennyé tenni a párodat, mert nem ez a titok. Sokkal inkább arról van szó, hogy fenn kell tartani az érdeklődését, ez pedig egészen máshogy működik. Én reggel előbb kelek, és mire a szerelmem felébred, én már viselek egy kevés sminket, és fel vagyok öltözve. Szeretem azt gondolni, hogy a szerelem örökké tarthat, de ez napi munkát igényel. A párizsi nők nem szeretik a rutint a kapcsolatukban. Néha szívesen drámáznak. Szeretjük magunkat egy film karaktereként elképzelni. Ez mindig mókás tud lenni egy kicsit. Például az is fontos, hogy időnként az egészen jelentéktelennek tűnő dolgok fontosságát is hangsúlyozzuk. Anne Berest például képes fél órán át böngészni az étlapot — akkor is, ha pontosan tudja, mit szeretne enni.”
A szülőségről…
Egy párizsi nő sosem alkalmaz túl csinos bébiszittert. Fontos, hogy nem esik nehezére, mondjuk, kicserélni a pelenkát, viszont annak tartalmáról nem tart nyilvános beszámolót. A szoptatásról is a legjobb belátása szerint dönt. Mivel úgy tartja, hogy a saját testével kapcsolatban csak neki van joga dönteni, ebben sem kíván mások véleményére hagyatkozni.
A gyerekneveléssel kapcsolatban is megvannak az elvei. Például nem palástolja a véleményét, ha nem kedveli a gyermeke barátait. Ugyancsak bűntudat vagy lelkiismeret-furdalás nélkül vásárolja meg a gyereke türelmét némi édességgel, ha munkája akad, vagy csak egy barátnőjével telefonálna.
(Folytatjuk)