Augusztus 14-étől 21-éig a noszai Róka-tanya adott otthont a Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében elnevezésű sátortábornak, melyet a szabadkai Lazar Nešić Vegyészeti-technológiai Középiskola szervezett. Az Apáczai Közalapítvány, néhány magánvállalkozó, valamint a már említett...
- A tábor gondolata 2000-ben, azaz hét évvel ezelőtt a kúlai származású, de jelenleg Budaörsön élő Kanyó König Györgyi fejében fogalmazódott meg. Neki sikerült a Kárpát-medencéből iskolákat toboroznia, akik ezt a tábort megszervezték, fejlesztették és azóta is sikeresen viszik tovább. A szabadkai Lazar Nešić Vegyészeti-technológiai Középiskola már 2000 óta folyamatosan részt vesz ezekben a táborokban, 2003-ban az őszi összejövetelnek voltunk a házigazdái, most pedig először adunk otthont a nyári tábornak. Külön hangsúlyoznám, hogy a program megvalósulását Horváth Ferenc, a Lazar Nešić középiskola igazgatója tette lehetővé - mondta Nagy Varjas Árpád, a tábor vezetője, aki azt is elmondta, hogy ez az egyetlen iskola az országban, mely bekapcsolódott a Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében elnevezésű programba.
A tábor évente kétszer - ősszel és tavasszal - más-más helyszínen kerül megrendezésre. A fiatalokat érdeklődés alapján választották ki, az idén minden iskolából négy tanuló plusz egy kísérő tanár vehetett részt a tábor munkájában. A nyári rendezvény inkább szórakoztató, barátkozási jellegű, az őszi táborban inkább a tanulmányi jellegre helyezik a hangsúlyt, a fiatalokat pedig családoknál vagy kollégiumokban helyezik el.
- A program célja, hogy a környező országokból érkező fiatalok rájöjjenek arra, hogy saját országukon kívül is élnek magyarok, ismerkedjenek, s kulturális ismereteiket közvetlen módon átadják egymásnak. A lényeg, hogy találkozzanak, s mutassák be mindazt, amit saját kultúrájukból fontosnak tartanak, például hogyan szórakozik egy muravidéki fiatal, hogyan imádkoznak Erdélyben, vagy hogyan táboroznak a felvidéki magyar fiatalok - ismerteti a tábor célját a táborvezető.
A szervezők gazdag programot állítottak össze a fiatalok számára, s bizony egy-egy fárasztó nap után már mindenki alig várta, hogy végre bebújhasson a sátrába, s a természet lágy ölén álomra hajthassa fejét.
- Az ébresztő reggel hét órakor volt, majd a nem túl népszerű reggeli torna után felvontuk a magyar zászlót, melyen a ,,vagyunk' szó szerepelt rovásírással, majd a tervezett foglalkozások ismertetése következett. Ebéd után pihenő szerepelt a programban, majd a délutáni foglalkozások és a vacsora után az esti program keretében tábortüzet gyújtottunk, ahol a gyerekek énekelhettek és néptáncot is bemutathattak. Nagy sikert arattak csapatépítő, illetve sportjátékaink, vetélkedőink, kézműves foglalkozásaink, de a gyerekek Beszédes Valéria néprajzkutatónak az Észak-Bácskára jellemző néprajzi hagyományokról és Hulló Istvánnak, a Városi Múzeum igazgatójának a Róka-tanyáról szóló előadását is nagy figyelemmel hallgatták végig. Az utolsó nap fény derült a titokzatos ,,angyalkák' kilétére is. Első nap mindannyian kihúzták egyik társuk - a bárányka - nevét, akinek az angyalkájává váltak. Az angyalka minden este üzenetet küldött a báránykájának, melynek kilétét egészen az utolsó napig homály fedte. Ekkor azonban lehullott a lepel, s kölcsönös ajándékozás közepette derült fény arra, ki kinek volt a báránykája, illetve az angyalkája - tudom meg a tábor vezetőjétől, akinek munkáját helyettese, Molnár Csikós Virág is nagymértékben segítette.
A tartalmas foglalkozások mellett a táborlakók a ludasi templomban misén vettek részt, ellátogattak a palicsi állatkertbe, valamint Szabadkára is, ahol megnézték a Szent Teréz-templomot, a Városházát, a múzeumot, felmentek a kilátóba, valamint megtekintették a központban található nevezetesebb épületeket is. A legemlékezetesebbnek az utolsó előtti nap bizonyult, amikor a táborlakók kirándulást tettek Zomborban, majd Bács felé vitt az útjuk, ahol megtekintették a híres várat, majd sétáltak egyet Újvidék utcáin és felmentek a péterváradi várba is. A nap zárásaként látogatást tettek a zentai Nyári Ifjúsági Játékokon, ahol egy időre az aprajafalvi forgatag részeivé váltak.
A táborbontás végeztével érdekelt, ki milyen emlékekkel tér haza innen.
- Először jártam Vajdaságban, s nagyon jól éreztem magam, habár előtte mindenki ijesztgetett bennünket, amikor meghallották, hova készülünk. A szervezők rengeteg érdekes programot állítottak össze a számunkra, így az idő villámgyorsan elrepült. Tetszésemet leginkább a zombori, a bácsi és a zentai kirándulás ragadta meg, de gyönyörűek voltak Szabadkán a szecessziós stílusú épületek is. A foglalkozások közül a kézműves-foglalkozásokat élveztem leginkább, különösen, amikor a tábor körül található csutkából, csuhéból kis babákat készítettünk. Amennyiben rá tudom beszélni a családomat, akkor biztos visszajövünk ide, ezt a tájat látni kell, hiszen annyira szép - mondta Bartha Zselyke, aki Erdélyből, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból érkezett a Róka-tanyára.
Fekés Györgyi - aki szintén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanulója - elmondta, hogy az első néhány itt töltött óra után egyáltalán nem volt biztos benne, hogy jól választott, végül azonban olyannyira megtetszett neki a tábor, hogy még maradna egy-két napot.
- Először vagyok Vajdaságban és kellemesen csalódtam. Előtte sokan mondták, hogy ide inkább ne menjünk, mert veszélyes a hely, de szerintem ennek a fele sem igaz. Az összes foglalkozás nagyon tetszett, a reggeli tornától kezdve - ami egyáltalán nem volt ínyünkre - az angyalkázáson át a kirándulásokig minden nagyon jó volt. A tavalyi táborban kötött barátságokat tovább sikerült mélyíteni, így kellemes emlékekkel gondolok vissza az itt eltöltött egy hétre - tudom meg Györgyitől.
Jansik Péter a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumból érkezett. Zselykéhez hasonlóan ő is járt a füleki táborban, így a Róka-tanyán már sok embert régi ismerősként üdvözölhetett.
- Az előzetes híresztelések alapján én is sokkal rosszabbra számítottam itt, a Vajdaságban. Leginkább a néptáncot élveztem, de tetszett a zombori Városháza, a bácsi vár és a zentai Nyári Ifjúsági Játékok is. Barátaimnak mindenképp javasolni fogom, hogy legközelebb is jöjjünk el Vajdaságba.
A bácskossuthfalvi Pósz Natália és a topolyai Soltis Tihamér - mindketten a szabadkai Lazar Nešić Vegyészeti-technológia Középiskola tanulói - szintén kellemes benyomásokkal térnek haza. Egybehangzó véleményük szerint nem számítottak ilyen jó társaságra, s a tanárokkal is könnyen zöld ágra lehetett vergődni. Mindketten leszögezték, hogy a jövőben is szívesen részt vennének a tábor munkájában.
Minderre őszre Beregszászon nyílik lehetőségük, ugyanis a Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében elnevezésű tábor újabb helyszíne a kárpátaljai város lesz.