— Egyesületünk a topolyai gimnázium keretében kezdte meg működését, környezetvédelmi csoportként. Az alapítók, akik közül sokan a kezdetek, azaz 1988 óta tagjai az egyesületnek, akkor már szükségesnek érezték, hogy környezetvédelmi csoport jöjjön létre a városunkban. Ennek legfőbb oka, hogy egyre inkább előtérbe kerültek azok a témák, amelyek a környezetvédelemmel kapcsolatosak. Ezek közül sok a mai napig fennáll — mint például a Krivaja patak szennyezése. Persze a probléma természete is sokat változott az elmúlt 35 évben, lényegesen átalakult a táj, a mezőgazdaság minden teret meghódított, a vízügy azóta mélyítette a patakot, mely már csatornává vált. Így lehet, hogy a víz minősége szemmel láthatóan javulni fog, de a permetszerek bemosódása, vízhiány jelentkezik. Ezen problémák lehetőségeiről már akkor beszéltek, s a mai napig nem tudtak felülkerekedni rajtuk. A víz kérdését Kárpát-medence-szinten sem tudják megfelelően kezelni. Ennek apropójából egy maroknyi tenni akaró csoport alakult meg, mely a saját lehetőségeihez mérten igyekezett cselekedni. A sok akadály, a nehéz indulás és az érdektelenség miatt a lelkesedés gyorsan elmúlt. Az újrakezdés keretében önálló civil szervezetként 1991. január 12-én megtörtént az alakuló ülés. Azóta független egyesületként működünk. Egy névváltás is történt, mivel az egyesület Arcus Topolya Község Ifjúsági Környezetvédő Csoportjaként kezdte meg működését, és csak 1997-ben vette fel az Arcus Környezetvédő Egyesület nevet. Először Konrad Lorenz osztrák ornitológus és zoológus nevét szerette volna felvenni, ám akkoriban nem volt bevett gyakorlat külföldi tudósok nevét adni az egyesületeknek. Így került elő a latin—magyar szótár, az arcus szó pedig, mely szivárványt jelent, az elején található. Amíg egykoron helyi civil szervezetről beszélhettünk, mára — a világhálónak is köszönhetően — egyre több emberhez eljut a híre. Sok változáson vagyunk túl, így az irodánk is 2000-ben új helyre került át. Itt most udvarunk is van, ahol madáretető, mesterséges fészekodúk, méhecskehotelek vannak kihelyezve, illetve az őszi táborunkat is itt szervezzük meg.

Oláh Csongor ökológus előadása a műanyagszennyezésről (Sihelnik József felvétele)

* Milyen foglalkozások segítik a környezettudatosságot? Melyek a nagyobb rendezvények?

— Már a legelső alapszabályzat óta a környezeti nevelés a fő tevékenységünk. A Csornai Richárd Ökológusok Egyesülete 1985-ben már a Ludasi-tó környékén ökológiai tábort szervezett, ennek mintájára rendezték meg a topolyaiak 1991-ben a saját, szakmai táborukat. Ez a nyári tábor azóta is töretlen, és ez a legnagyobb múltú eseményünk. Sátortáboraink jó alkalmat kínáltak a fiataloknak a kikapcsolódásra. Később, amikor jobban megnyílt a világ, egyre többen mentek nyaralni, és ezt a táboraink is megérezték. Azóta a társadalom is nagyot változott: amíg korábban a sátortáborok megszokott jelenségnek számítottak, mára már kuriózummá váltak, így ismét reneszánszukat élik a gyerekek körében. Ami a résztvevőket illeti, manapság a százas létszámot is átléptük, ami hatalmas előrehaladás. A természettudományos, ismeretterjesztő, környezet- és természetvédelmi táborok mellett már kezdetben is voltak törekvések, hogy legyenek irodalmi, rajz-, illetve fotópályázataink, valamint a jeles alkalmakról is igyekeztek megemlékezni. A rajzpályázat volt a legsikeresebb, mely 2018-ig egy kis időre szünetre vonult, de ekkor ismét életre hívtuk, teljesen új felállásban, természetismereti rajzpályázatként. Azóta már nemzetközileg ismert eseményről beszélhetünk. Számos szakcsoporttal működünk, ezek közül az első a madártani, mivel többen érdeklődtek a madarak iránt. Később megalakultak a növénytani, póktani, rovartani, környezettani szakcsoportok, melyek vezetői a tudományos témákban jártas szakemberek. Egy meghatározó, nehéz időszak után elindultak az olyan népszerűsítő programok, amelyek minden korosztályt igyekeznek megszólítani, kicsiket és nagyokat egyaránt. Népszerű, kora tavaszi túráink a növényekről szólnak: a tarka sáfrányról (a természetvédelmi törvény értelmében nem védett, de fontos, védendő fajról beszélünk), illetve a héricsről. Ezek nagyobb tömegeket mozgatnak meg, elmondhatjuk, hogy Szabadkától Újvidékig érkeznek érdeklődők. A látogatók összetett képet kaphatnak arról, milyen folyamatosan jelen lévő hatások érintik a természetet. De nem csak a növényekkel foglalkozunk, említésre méltó még a Fülemülék Éjszakája, a lepkés túrák, az ősszel pedig csatlakozunk az Európai Madármegfigyelő Napokhoz. Egész Vajdaságból, Magyarországról és Szerbiából érkeznek a látogatók. Az évet a helyi jellegű bagolylessel szoktuk zárni.

* Vannak olyan tagok, akik a kezdetektől részt vesznek a munkában, illetve hogyan tudják a mindennapi emberek kivenni részüket a szervezet tevékenységéből?

— Az alapító tagok között vannak, akik a mai napig ápolják velünk a kapcsolatot, illetve olyan is akad, aki az alapításkor már ott volt, ma pedig az egyesület alelnökeként tevékenykedik. Az utóbbi időben azok az emberek, akik a kezdetben ott voltak, egyre többször keresnek meg bennünket, és igyekeznek kivenni részüket a feladatokból — ki milyen formában tudja. Tagságunk vegyes, a gyerekektől a nyugdíjasokig mindenki megtalálja a helyét nálunk. Korábban bárki betagosodhatott egy papír kitöltésével, de bizonyos idő után sokakkal már a kapcsolattartás is gondot okozott, annyi tagunk lett. Így vált szükségessé 2010 után az újratagosodás. Akkor már különféle kategóriákból lehetett válogatni. Az aktív tagok azok, akik részt vesznek az eseményeinken, segítenek a táborok lebonyolításában, akár szakmai, akár egyéb formában. Létezik pártolói tagság is, ahova a legtöbben tartoznak, például a nyugdíjasok. Ők elismerik a munkánkat, támogatják az aláírásgyűjtéseinket, illetve más, a jó ügy érdekében szervezett programjainkért is kiállnak. A harmadik forma, melyet a vezetőség ítél oda olyan személyeknek, akik soha nem voltak tagok, de az egyesület életét tevékenyen meghatározták, a tiszteletbeli tagság. Közöttük vannak magyarországiak, illetve vajdaságiak is. Bárki csatlakozhat hozzánk, tagsági díjunk nincs, de attól persze nem zárkózunk el, hogy bárki a saját lehetőségeihez és forrásaihoz képest támogassa az egyesület munkáját. Elfogadunk csavarokat, deszkákat, szerszámokat, melyekkel madárodúkat, rovartelepeket tudunk készíteni. Ugyanígy bármilyen szellemi és anyagi segítséget is, természetesen törvényes keretek között. Az egyesület nevében megtalálható környezetvédelem szó már nem teljesen fedi azt a tevékenységet, amelyet végzünk. Az alapításkor a környezetvédelemről általában beszéltek, de az egyesület jelenleg sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a természetvédelmi tevékenységekre, erre kapcsolódik rá a környezeti nevelés, de inkább természettudományos vonalon.

Bagolyles óvodásoknak (Az Arcus felvétele)

* Hamarosan 35 éves lesz az egyesület. Milyen együttműködések alakultak ki ez alatt az idő alatt? Van-e már terv az évforduló megünneplésére, esetleg készültök-e új programmal?

— A programjainkat az idén már az első hónapokban megkezdtük. Február folyamán négyrészes ismeretterjesztő előadás-sorozatot tartottunk a Juhász Erzsébet Könyvtárban. A témák a víz és a ragadozó madarak helyzete mellett az éghajlatváltozás okozta hatások és következmények, valamint a műanyagszennyezés köré épültek. Meghirdettük a rajzpályázatunkat is, melyre március 31-éig küldhették be az érdeklődők az alkotásaikat. A könyvtár mellett más helyi és regionális intézményekkel, iskolákkal és szervezetekkel is kiváló kapcsolatot ápolunk, hogy csak példának említsem Topolya Község Művelődési Házát. A művésztelepen hatalmas nyílt hely található, ahol már levendulást is létrehoztak, mellette rovarhoteleket, madárodúkat helyeztünk ki. Mi pedig a Csemete táborunkat, illetve a tudományos találkozóinkat tartjuk itt. Nemcsak az egyesület, hanem egyes rendezvényeink is évfordulót ünnepelnek az idén. Így július második felében már a 35. táborunkat szervezzük meg.

Sihelnik József munka közben — mesterséges fészekodú kihelyezése (Ali Hermina fotója)

Csemete Természetismereti Oktatótábor (Kismiska Sarolta felvétele)

Tarka sáfrány (Sihelnik József felvétele)