A tocsogók háborítatlan környezete a madarak paradicsoma

Járja be velünk a Világörökségként jegyzett Fertő-Hanság tájait!
A Fertő-táj három nagyobb egységre osztható fel: a nyugati részen a Fertőmelléki-dombsor húzódik a fertőrákosi Püspöki-kőfejtővel; a központi részen maga a 75 négyzetkilométer területű, 80 százalékban elnádasodott tó található; a Hegykőtől Sarródig terjedő szikes rétek, puszták, nádasok világa a Fertő-zug délkeleti részét borítják be, majd tovább haladva kelet felé, eljutunk egészen Fertőújlakig, az utolsó állomásig, Mekszikópusztáig, amely ma a Csapody István Oktató- és Látogatóközpont nevet viseli.
Múltkori számunkban röviden bemutattuk a nemzeti park történetét, valamint magát a Fertő-tavat. Most kalandozzunk együtt tovább a dél-délkeleti részen.
Bárhogyan is indul útnak az ember, kerékpárral vagy gépkocsival, kiindulópontként mindenképp először Sarródra térjen be, az egykori kis halászfaluba, ahol valamikor rév is működött. Az elmúlt évszázadokban a kikötőre nagy szükség volt, mert a halászatból, nád- és gyékényfeldolgozásból élő falusi nép csak így, a réven átkelve tudta értékesíteni portékáját a távolabbi városokban. A térség folyamatos lecsapolásával azonban a Fertő összezsugorodott, s már a sarródi kikötőre sem volt szükség. A ,,szigetecske' fokozatosan kiépült. A falumúzeumként szolgáló, gyönyörűen karbantartott és kimeszelt régi parasztházak (Fertőszéplakon pl.) ma is élővé tudják varázsolni az egykori táj hangulatát, s a Sarródon felépült Kócsagvár tervezői is igyekeztek a nemzeti park igazgatóságának épületét szervesen beilleszteni a környezet hangulatába.
A Makovecz Imre neve által fémjelzett organikus építészeti stílust követve készült el a Kócsagvár a hegykői születésű Zambó Terézia és férje, Koller József tervei alapján. A környék minden bizonnyal egyik legnagyobb, náddal fedett épülete egy besenyő halászfalut imitál. A főépületre jobb oldalról felfűződő házacskák oromfala a Fertő-táj hagyományos díszítőelemeit tárja elénk. Az épületegyüttes díszes kapuja külön jelentéstartalommal bír. Két, egymás felé forduló nagy kócsagot ábrázol, vagyis a kapuszárnyak az üdvözlésre kitárt madarak szárnyait jelképezik. Az épület tágas folyosóján a Fertő-táj múltját bemutató állandó kiállítást tekinthettük meg, de vendégfogadóinktól megtudtuk, hogy különféle időszaki és vándorkiállításoknak is helyt adnak, továbbá rendezvények, konferenciák megtartására alkalmas előadótermük is van. (Ott jártunkkor épp egy EU-s találkozónak lehettünk szemtanúi.) Az 1993-ban átadott modern igazgatósági épület nemcsak a természet- és tájvédelmi hatósági munkának, hanem a környezet- és természetvédelmi kutatásnak, oktatásnak-nevelésnek is a központja lett. Táborok, szakkörök, továbbképzések, terepi gyakorlatok lebonyolítását is végzik.
S hogy az épület miért Kócsagvár? E szimbolikus névadás lényege, hogy a magyarországi természetvédelem jelképeként is ismert madárfajra ekképpen is felhívják a figyelmet, amely az aktív védelmi munka eredményeként ismét nagyszámban költ a Fertőn. Dísztollainak stilizált képe mindenütt, amerre jártunk megjelent: az épületek egyes szerkezeti elemein, levonókon, plakátokon, útjelző táblákon...
Aztán mi magunk is találkoztunk a büszke nagy kócsagokkal Fertőújlak felé közlekedve. Az út menti szikes réteken, kaszálókon csapatostul bóklásztak. Nyugodt, méltóságteljes léptekkel araszoltak előttünk, de mire megálltunk, hogy lefényképezzük őket, könnyed szárnycsapásokkal pillanatok alatt elvitorláztak. Nem messzire, csak biztonságos távolságra, s onnan már ügyet sem vetettek ránk.
Szikes gyepek és mocsárrétek mellett futott a betonút. E sziki élőhelyeket az 1930-as évek elején körgáttal zárták el a Fertőtől, majd lecsapolták. 1990 óta a víz visszatartásával, elárasztással, lapos szigetek kialakításával a nemzeti park szakemberei megkísérlik helyreállítani az egykori állapotokat. Ez a fajta szikes tavi rekonstrukció ,,természetvédelmi üzemmód'-ot jelent nyárvégi tocsogók létrehozásával, nagyobb kiterjedésű téli és kora tavaszi vízállásokkal, nyár eleji kiszáradással. A kaszálás, a legeltetés szintén fontos kezelési módja ezeknek az élőhelyeknek (a passzív védelem ugyanis megváltoztatná a növénytársulásokat, feltörnének a ,,gyomnövények', ami kihatna a madárvilág összetételére is). Csak így maradhatnak fenn az iráni-turáni sótűrő növényfajok igen ritka példányai: a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziksófű, a sziki üröm, a sziki őszirózsa.
A tocsogók, kisebb szikes tavak táplálékbőséget, valamint a fészkeléshez és a fiókaneveléshez szükséges háborítatlan környezetet biztosítanak a gazdag madárvilágnak. A kisebb szigeteken danka- és szerecsensirályok, az iszapzátonyokon gulipánok, gólyatöcsök, piros lábú cankók fészkelnek. A vízben récefélék (üstökös és kontyos), a sekélyebb részeken pedig nagy godák, kis lilék és bíbicek figyelhetők meg. Az őszi és téli időszakban a ki- és behúzó vadludak tízezreinek lármájától hangos a vidék. Az itt található Nyéki szállás fontos pihenőhelye az átvonuló vadlúdtömegeknek. De láttak erre már darvakat, rétisasokat, vándorsólymokat is.
A látogatható területek (Lászlómajor, Hídi-majorság, Sziki åszirózsa Tanösvény, Mekszikópuszta) megközelítése egyszerű, a szemlélődést és tájékozódást megfigyelőtornyok, útjelző táblák, a helyszíneken kirakott ismeretterjesztő pannók segítik. A Nyéki szállást pl. a Hanság-főcsatorna töltésén haladva, gyalogosan jártuk be. Közben pusztákon legelésző szürkemarha-gulyával és szilajon tartott bivalycsordával, rackanyájjal is találkoztunk. Ezek az állatok egész évben kinn tartózkodnak, szaporodnak és fialnak, akár csak honfoglaló őseink korában.
Utunk végén betértünk a nemzeti park fertőújlaki épületébe, Mekszikópusztára. Az egykori határőrlaktanyából kialakított Csapody István Oktató- és Látogatóközpontban rövidfilm-vetítéssel és kiállítással bővítették ki tájismereteinket, valamint további információkkal és tájékoztató anyagokkal láttak el bennünket. Ha lett volna bátorságunk, innen akár bérelt kerékpárral is folytathattuk volna utunkat Fertő-zug nyugati részére, vagy meg is pihenhettünk volna az utasszállóban, hogy másnap frissen vágjunk neki az újabb kalandnak. Mi tovább mentünk, gépkocsival.