home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Ki lesz a kancellár?
Talpai Lóránt
2021.09.24.
LXXVI. évf. 38. szám
Ki lesz a kancellár?

Angela Merkel kancellár asszony már olyan hosszú ideje irányítja Németországot, hogy ez idő alatt szinte egy új, választói korba lépő generáció nőtt fel. De mi lesz és mi jöhet utána? Dr. Kiss J. Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük a közelgő németországi választások kapcsán.

* Angela Merkel hosszú-hosszú éveken keresztül vezette Németországot. Sokan végig támogatták politikáját, mások pedig kritikusan fogadták számos döntését. Hogyan lehetne összegezni kancellári időszakát, mit is hagy maga után?

— Ha Merkel tizenhat évét mérlegre tesszük, akkor történelmi perspektívából a nagy elődök munkásságát kell felidéznünk. Az első kancellár, Konrad Adenauer alig hat év alatt az egykori nyugatnémet állam visszavonhatatlanul nyugati integrációját valósította meg, és nagy lépést tett azon az úton, hogy az NSZK — ha korlátozottan is, de — elfogadott, szuverén állammá váljon. Helmut Kohl nyolc év alatt a német egyesülés folyamatát tette teljessé, míg Willy Brandt négy év alatt a keleti szerződések rendszerét hozta tető alá, ami az akkori keleti tömb államaival a normalizálódáshoz vezetett, és két német állam ENSZ-tagsága előtt is megnyitotta az utat. Merkel életműve ilyen teljesítményeket nem tud felmutatni, főleg azért, mert kancellárságának nagy részében az Európai Unió folyamatosan válságüzemmódban működött, és az unió legnagyobb államának vezetőjeként az állandóan szükségessé vált kompromisszumok érdekében pragmatikus válságkezelőként kellett tevékenykednie. 2015-ben hozott máig vitatott döntése — a német határok megnyitása a tömeges és ellenőrizetlen menekültek előtt — nem csupán a létező német és európai szabályok, törvények ellenére történt, hanem Németországot egy bevándorló-köztársasággá változtatta, aminek hatásai hosszú időre meghatározzák a német politika napirendjét. Ennek a döntésnek a következménye volt, hogy a menekültek befogadása a belpolitikai vitákban központi kérdéssé vált. Németország útja a német nemzet megosztottságának megszűnésétől a társadalom és a politikai rendszer növekvő fragmentációjához vezetett. A nagy néppártok gyengülése, a szélek radikalizálódása, a bal- és a jobboldali identitáspolitika megjelenése egyaránt ezt mutatja. Merkel megítélése, mint minden hasonló esetben, végső soron attól függ, hogy mi következik utána. Számos jel arra mutat, hogy egy politikailag jobban megosztott és kevésbé stabil Németország.

* Mit érdemes tudnunk a lehetséges utódokról? Kik ők, mennyire ismertek, milyen programmal indulnak, illetve mennyire elfogadottak a német társadalmon belül?

— Ez alkalommal a választási kampányban nem a szokásos két, hanem három kancellárjelölt indul. A CDU részéről Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke, akinek megválasztásával pártja meglehetősen későn rajtolt, aminek oka a többi közt az volt, hogy a testvérpártból, a CSU-ból Markus Söder személyében kihívója akadt, aki ma is népszerűbb, mint Laschet. Az SPD, a szociáldemokrata párt részéről Olaf Scholz alkancellár, pénzügyminiszter a jelölt, az a politikus, aki elsőként nyerte el a kancellárjelöltséget. A szociáldemokratáknak ugyan két baloldali politikus az elnökük, ám Scholz személyében egy olyan, inkább a párt jobbszárnyához sorolható szakembert sikerült kancellárjelöltnek találniuk, aki az SPD támogatói körén kívül is számíthat a választók szimpátiájára. Ezt igazolja, hogy népszerűsége meghaladja a 40 százalékot, míg Laschet és a harmadik jelölt, a Zöldek Pártjához tartozó Annalena Baerbock csak 20 százalék alatti eredménnyel büszkélkedhet.

* A jelenlegi választási kampány a hírek szerint eléggé egysíkú, unalmas, és kevésbé mozgatja meg az embereket. Bár igaz ugyan, hogy az utóbbi napokban egy kissé felgyorsult. Mindez a jelöltek iránti érdektelenség miatt van így, vagy más oka van?

— A választási kampány valóban lassan indult, de már az élesedő szakaszához érkezett, annál is inkább, mert Laschetnek mind kevesebb az ideje arra, hogy megfordítsa a maga számára hátrányos helyzetet. A megfigyelők által csaknem eltemetett SPD viszont Scholz tartós népszerűsége nyomán a 2017. évi 20,5 százalékkal szemben a választások előtt három héttel már a vezető 25 százalékos helyet mondhatja magáénak. Ezzel együtt nyílt a verseny, és jól láthatjuk, hogy az aktuális események mennyire befolyásolhatják a választói magatartást. Az egészet még bonyolultabbá teszi az a körülmény, hogy a többséget jelenleg már nemcsak tartományi, hanem országos szinten is nagy valószínűséggel csak három párt részvételével lehet létrehozni.

* Melyek azok a fő kérdések, amelyek alapjában formálják a kampányidőszakot? Mi érdekli leginkább és mi zavarja a német társadalmat?

— A választási kampányban a meghatározó kérdések mindenekelőtt a környezet- és a klímavédelem, a pandémia és a migrációnak az afganisztáni történések miatt megerősödött veszélye. A vitatémák között szerepel, hogy miként lehet a klímasemlegességet mihamarabb elérni; hogy az ennek érdekében meghozott intézkedések, mint például a szén-dioxid-adó, mennyiben érintik a magánszemélyeket és az ipart; hogy a nukleáris és a szénenergiából való kiszállást lehet-e megújuló energiákkal pótolni; hogy csökkenhet-e az áram ára, ami a német ipar nemzetközi versenyképessége szempontjából fontos. Vitás kérdés annak eldöntése is, hogy a klímavédelmi célok elérését inkább piacgazdasági vagy éppen ökoszocialista állami-dirigista módon kell-e megvalósítani. A baloldali pártok elképzelésében a leggazdagabbak megadóztatása, a vagyon- vagy az örökösödési adó, a magasabb minimálbér és a 48 százalékos adószint megőrzése jelenik meg, míg a konzervatív pártoknál a közép- és a kisvállalkozók tehermentesítése, illetve mindenfajta adóemelés elutasítása.

* Az esélyek kapcsán kiemelhető, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták között eléggé szoros a küzdelem. Ön szerint mi várható a választáson, néhány hét múlva ki lehet Németország új kancellárja?

— A választások kimenetele a szövetségi köztársaság történetében még sohasem volt ennyire kérdéses. A korábbi, alapjában kétpólusú politikai rendszerre jellemző volt, hogy fejlődését két nagy párt, a szociáldemokrata SPD és a konzervatív CDU/CSU vetélkedése határozta meg. Ez a két nagy néppárt 1972-ben még egyesíteni tudta a szavazók több mint 90 százalékát. Ma hatpárti parlament van, és az egykori két nagy néppárt 30 százalék alá süllyedt, az elmúlt két hónap közvélemény-kutatásaiban a CDU, az SPD és a Zöldek egymást váltva voltak éllovasok. A törzsválasztók száma csökkent, a váltóválasztóké növekedett. A választásszociológusok nagy volatilitásról és egyfajta „hangulati demokráciáról” beszélnek. A napi politika kérdései — árvízkatasztrófa, a COVID-járvány, a Bundeswehr afganisztáni kivonulása és egy újabb menekültválság veszélye — közvetlen hatással vannak a választói magatartásra. Kevesebb mint három héttel a voksolás előtt a legnagyobb személyi támogatottsága Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelöltnek van, Armin Laschet és Annalena Baerbock előtt. A személyi preferencia találkozik a pártpreferenciával, s ez most sincs másként. Ennek megfelelően egy baloldali koalíció esélyei növekedtek meg, habár a szociáldemokraták és a Zöldek koalíciója a többséghez még nem elégséges, ahogy a CDU/CSU és az FDP együttes eredménye sem. Ha a napokban lett volna a választás, akkor a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a polgári liberális szabaddemokraták (FDP) úgynevezett piros-zöld-sárga, azaz „közlekedésilámpa-koalíciója” biztos többséget szerzett volna, ám ami számszerűleg lehetséges, az nem biztos, hogy tartalmilag is összeillik. Elég, ha csupán arra gondolunk, hogy egy ilyen koalícióban az adóemelés kérdésében mennyire elutasító a szabaddemokrata párt. Németország nehéz választások és koalícióalkotás előtt áll.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..