home 2024. április 23., Béla napja
Online előfizetés
Képlékeny határok
Tóth Péter
2024.02.26.
LXXIX. évf. 8. szám
Képlékeny határok

Nézőpont kérdése, hogy mit hogyan látunk. Gyakran találkozhatunk ezt igazoló, néha tréfás karikatúrákkal, de bármennyire szeretnénk is az objektivitás talaján maradni, magunk is rájövünk, hogy véleményünk többé-kevésbé mindig szubjektív.

Ezért van az, hogy esetenként máshol látjuk a képlékeny és elmosódni látszó határokat. A határok azonban nem mindig képlékenyek. Az emberiség jövőjét alapjában határozza meg, hogy milyen értékrend válik uralkodóvá. Mindeközben sajnos azt tapasztaljuk, hogy erkölcsileg mélyponton van a világ. Azt nehéz megjósolni, mi következhet, hiszen közép-európai perspektívából időnként felcsillan a remény, hogy talán nem süllyedhetünk még ennél is mélyebbre. Vagy mégis? Bizonyos fejleményeket látva sajnos nem zárható ki, hogy lesz még rosszabb. Gyermekek megrontásáról, vesztegetésekről, korrupcióról szólnak a hírek, miközben egyes eseményeket megpróbálnak felnagyítani, másikakat lehetőség szerint elhallgatni.

Az állítólag nem is létező háttérhatalmi struktúrák magukat szuverénnek mondó országok életébe kísérelnek meg beleavatkozni. Olyanokat ültetnek fontos pozíciókba, akiket képességeik erre nem igazán tesznek alkalmassá, illetve olyan képességűeket, akik el tudják játszani szerepüket a mások által írt forgatókönyv szerint. A viták pedig nem a valódi, sok esetben létünket veszélyeztető kérdések megoldási lehetőségeiről szólnak, hanem a normalitás határait feszegetve a tudatmódosító szerek, a természetellenes hajlamok, a megszokottól idegen táplálkozási szokások esetleges terjesztéséről, népszerűsítéséről, legalizálásáról. Mindez a felszín, de sajnos jogunk van ebből olyan következtetéseket is levonni, hogy az önös érdek világszerte felülkerekedik azon, ami az emberiség egy szebb jövőjének kiépítésén alapulna.

Nem jól működik manapság a világ: ha bolygónkat egy hatalmas élő szervezetnek tekintjük, azt mondhatjuk, egyre betegebb. Ha mélyebben meg akarjuk érteni, mi történik ma a világban, és mi vár ránk a XXI. században, lehet, hogy túl kellene lépnünk a gazdaság mindenhatóságába vetett hitünkön. A fejlett, de bizonyos nézőpontból erkölcsileg hanyatló Nyugat és a szegény országok közötti gazdasági feszültség meghatározó tényezője korunknak. A világunkat megosztó ellentétek, a kirívó gazdagság és a reménytelen szegénység kialakulása mögött fundamentális világszemléleti különbségek állnak. De nem csak az eltérő világszemléletek a korunkat meghatározó szembenállások forrásai. A dolgok hátterében a leggyakrabban egyéni érdekek húzódnak meg, vagy bizonyos érdekcsoportok törekvései.

Jelenlegi tudásunk szerint a mindenség jóformán a semmiből jött létre. És vajon oda is vezet mindez, a semmibe visz bennünket mindaz, ami történik? Vagy létezik valamiféle egyetemes öröklét, egy felsőbbrendű létforma? A kérdés nyitott, nyilván megválaszolatlan is marad még sokáig. A romboló eszmék és a rend irányába mutató elképzelések harca, úgy látszik, örök velejárója létünknek. De az is lehet, hogy ezt csak mi látjuk így.

A történelemmel kapcsolatos információinkat fenntartásokkal kell kezelni, hiszen közhelyes, de igaz, hogy a történelmet a győztesek írják. A történelem során az országhatárok, akárcsak az értékrendek határai, képlékenyek, változnak. Bizonyos határok túllépése azonban nagy valószínűséggel zsákutcába vezethet.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..