home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Kárpát-medencei egységes gazdasági tér
(F. M.)
2015.02.04.
LXX. évf. 5. szám
Kárpát-medencei egységes gazdasági tér

Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjban részesült a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság

„Gazdasági életünk éltető eleme a munka. A magyar közgazdaság felvirágoztatásának kulcsa nem annyira az intézményekben, mint a következetes munkában van.”

                                                (Wekerle Sándor)

2015. január 23-án Székesfehérváron rendezték meg a IV. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumot. A megyeháza dísztermében megtartott rendezvényt a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívta életre a Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztése érdekében, lehetőséget kínálva a kis– és a középvállalkozások számára a térség országaival való gazdasági együttműködés megteremtésére.

— A Kárpát-medencét sokan sokféleképpen látják, értelmezik. Vannak, akiknek csupán egy földrajzi terület, a magyarság nagy részének azonban egy történelmi, nemzeti fogalom, melynek nemcsak a társadalmi, hanem a gazdasági vetülete is jelentős. Különleges természeti adottságok, gazdag történelmű, kreatív és innovatív lakosság. Ez a Kárpát-medence az európai környezetben. Az érték megőrzése mindannyiunk érdeke. Fejlesztése pedig kötelessége azoknak a gazdasági érték- és érdekközösségeknek, amelyek elhivatottak egy erős, integrált gazdaság létrehozásában — hangsúlyozta megnyitóbeszédében Radetzky Jenő, az FMKIK elnöke.

A rendezvény fővédnöke, dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az előadásában elmondta, hogy van magyar modell, és sikeresen működik. Úgy vélte, a sikerhez ennek a modellnek a két elemére volt szükség: egyrészt az új politikai modellre, melynek lényege az a felismerés, hogy a pénzpiac nem mindenható, és hajlamos a válságokra, a válságok kezeléséhez pedig erős államra van szükség, mely képes okosan megoldani a helyzeteket, és ehhez megvan az eszköztára. A másik elem az volt, hogy útjára indítottuk az új gazdaságpolitikát, mely a korábban elfogadottnak tartott két láb — makrogazdasági egyensúly és növekedés — mellett nagy figyelmet fordított egy harmadikra, a foglalkoztatásra. Matolcsy György hangsúlyozta: a sikeres válságkezelés, a költségvetési konszolidáció, a gazdasági stabilizáció és a növekedési fordulat után Magyarországnak lehetősége van a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtésére, vagyis szükségessé vált a Wekerle-terv gyakorlati megvalósítása. Szerinte „egy kicsi Európai Unióról van szó”, melyben a magyar, a szlovák és a román gazdasági szereplők létrehozzák az egységes gazdasági teret. Hozzátette: erre 2020-ig jó eséllyel sor fog kerülni, mivel az új uniós költségvetési ciklusban Magyarország a rendelkezésére álló források 60 százalékát a gazdasági szereplők megerősítésére szánja, ami a magyarországi és a térségbeli vállalkozások üzleti lehetőségeit is javítja.

A fórumon átadták a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjat is, melyet Wekerle Sándorról, Magyarország első polgári származású miniszterelnökéről neveztek el. Wekerle Móron született, gimnáziumi éveit pedig Székesfehérváron töltötte. Kivételes tehetségű pénzügyi-gazdasági szakembere volt az Osztrák—Magyar Monarchiának, kimagasló fejlődés fűződik a nevéhez, biztos hátteret kívánt teremteni a gazdasági élet működéséhez. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara annak a kiemelkedő eredményt elért személyiségnek, vállalkozásnak vagy szervezetnek adja évről évre, aki/amely Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében különösen sokat tett a gazdasági élet, azon belül elsősorban az ipar és a kereskedelem harmonikus fejlődése érdekében. A díjat egyszerre többen is kaphatják.

Az elismerést ezúttal a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői vehették át. Az indoklásban elhangzott, hogy a 2014. év díjazottjai tevékenységük során a térségükben élő magyar közgazdászok összefogására, szakmai fejlődésük támogatására és bővítésére, valamint a magyar nyelven történő szakoktatás szorgalmazására törekedtek. Emellett folyamatosan ápolják a kapcsolatot a magyarországi gazdasági szervezetekkel. Céljuk és feladatuk a magyar közösségek anyanyelvének, nemzeti öntudatának megőrzése.

                    „Nem elég, hogy valaki becsületes legyen,
                    a látszatot is kell, hogy megőrizze.
                    Ezért mindenki nemcsak rokonaiért,
                    de még barátaiért és közelebbi ismerőseiért is
                    bizonyos fokig felelősséget visel.”

                                    (Wekerle Sándor: Gondolatok)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..