home 2024. február 26., Géza napja
Online előfizetés
Karikó Katalin az első magyar női Nobel-díjas
Markovics Annamária
2023.10.12.
LXXVIII. évf. 41. szám
Karikó Katalin az első magyar női Nobel-díjas

Az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Ezzel Karikó Katalin lett a tizenötödik magyar Nobel-díjas, de egyúttal az első magyar női díjazott is.

Tavaly némi csalódás követte az orvosi-élettani Nobel-díjak bejelentését, sokan számítottak arra, hogy Karikó Katalin megkapja az elismerést. Az idei évben nem övezte ekkora érdeklődés a bejelentést, ezért is robbanhatott akkorát a hír. Pedig ha megvizsgáljuk Karikó Katalin szakmai sikereinek listáját, akkor senkinek nem kellett volna meglepődnie. Igaz, több évtizedig csend volt, ám az utóbbi két esztendőben több mint 110 elismerést kapott, voltaképp az összes tudományos díjat bezsebelte, számos egyetem avatta díszdoktorává, a Nemzetközi Csillagászati Unió aszteroidát nevezett el róla, a Time magazin pedig 2021-ben az év hősének választotta.

Nem haragszik azokra, akik megnehezítették az életét

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, de Kisújszálláson nőtt fel. Már az általános iskolában és a gimnáziumban is érdekelte a biológia, olyannyira, hogy versenyeket nyert ebből a tárgyból. A középiskola végén osztályfőnöke azt mondta neki, mindent megtesz, hogy ne vegyék fel az egyetemre, ám jó tanulmányi eredményének és sikeres felvételijének köszönhetően mégis felvették. 1973 és 1978 között a Szegedi Tudományegyetem (akkor még József Attila Tudományegyetem) biológia szakos hallgatója volt, majd 1983-ban szerzett doktori fokozatot. Miután 1985-ben létszámcsökkentésre hivatkozva elküldték a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, úgy döntött, külföldön folytatja a kutatást, így jutott el végül az Egyesült Államokba.

Ott sem volt azonban fényes a fogadtatása, kollégái és főnökei gyakran tettek neki keresztbe, nem kapott támogatást a kutatásra, az RNS, illetve a hírvivő RNS (mRNS) kutatása senkit nem hozott lázba, nem láttak benne fantáziát. A Pennsylvaniai Egyetemen találkozott Drew Weissmannal, együttműködésüknek köszönhetően pedig 2005-ben szabadalmaztatni tudták a módosított mRNS terápiás technológiát. Ám ez még mindig nem volt elég a tudományos életnek, nem tartották fontosnak, csupán kicsi előrelépésnek a felfedezésüket. Ekkor kezdett érdeklődni a Moderna és a BioNTech a munkájuk iránt. 2013-ban ez utóbbi német céget választották, és az ottani laboratóriumban kezdték vizsgálni, milyen lehetőségek rejlenek egy mRNS-en alapuló vakcina alkalmazásában.

Karikó Katalin közben — mellékesen — a BioNTech alelnöke is lett. Ez azonban valóban mellékes, mert a védőoltások kifejlesztése közben tört ki a koronavírus-járvány, ami felgyorsította a kutatást, és a már meglévő technikával „pillanatok alatt” ki lehetett fejleszteni a COVID—19 elleni vakcinát. Arra, hogy „pillanatok alatt”, még visszatérünk. Így ért el végül áttörést Karikó Katalin és a kutatása, melyet évtizedekig lenéztek. Interjúkban mesélt arról, hogy volt olyan korábbi főnöke, aki mostanra megbánta, hogy nem nyújtott neki elég támogatást vagy elbocsátotta, de a tudományos felfedezések sikere nem mindig látható előre.

Azt is elmesélte több helyen, nem haragszik azokra, akik megnehezítették az életét, sőt inkább hálás nekik, hiszen ha nem tanúsítanak ellenállást, akkor nem sarkallják arra, hogy újabbnál újabb kísérleteket végezzen, újabbnál újabb lehetőségeket találjon, így valójában nélkülük most nem volna ott, ahol. Mint mondta, nem tart haragot, nem külső tényezőktől teszi függővé a lelkiállapotát, mert mindig azon töpreng, ő mit tehet, hogy elérjen valamit, mert a másik lépéseit és döntéseit nem tudja befolyásolni vagy megváltoztatni, de a sajátjait igen.

 

Vakcinaháború

A szakma végre elismerte, az átlagemberek viszont továbbra is a fotelből akarják megmondani a tutit. Persze erre is van válasza a Nobel-díjas biokémikusnak. Korábban is voltak oltásellenes emberek, az internet viszont megkönnyíti az egymásra találást, így hangosabbak a korábbinál. Mint mondta, minden terápiának, orvosi beavatkozásnak van mellékhatása, csak a régebbi gyógyszerek vagy kezelések esetében erre már nem is figyelnek az emberek, az újaknál viszont — főleg, ha tömegesen alkalmazzák őket, mint a koronavírus elleni vakcinát — csak a negatívumokra irányul a figyelem. A tudomány feladata pedig az, hogy felmérje, nagyobb-e egy találmány előnye, mint az a rizikó, amelyet a lehetséges mellékhatások okoznak, azaz (és ez már az én magyarázatom) fontosabb-e például, hogy egy beteg életben maradjon, mint az, hogy esetlegesen fejfájást kap egy gyógyszertől. Arról is beszélt egy interjúban, hogy azért kell körülbelül félévente újra felvenni a vakcinát, mert a koronavírus még mindig jelen van a világban, ezért aktív védelmet kell kialakítani ellene, míg például a gyermekbénulás elleni védőoltást nem kell újraaktiválni, mert azt a betegséget már legyőzte a tudomány.

Azért is érte számos bírálat a koronavírus elleni védőoltást, mert „hirtelen” jelent meg, „a semmiből”, hiszen nagyon rövid időn belül fejlesztették ki, nem volt idő tesztekre, kutatásra, az embereken akarnak „kísérletezni” vele, „meg akarják ölni a birkákat, akik felveszik az oltást”.

Ezzel szemben az mRNS-alapú vakcina kifejlesztése évekig tartott, állatkísérletek és több ezer, egészen pontosan 55 000 minőségi tesztet hajtottak végre az oltás hatékonyságáról. Emellett a koronavírus mint vírus évtizedek óta az emberiséggel van, így amikor megjelent ez az új, Kínából induló törzs, a fejlesztőknek „csupán” arra volt szükségük, hogy a megfelelő RNS megfelelő részét előállítsák, vagyis maga a vakcina valóban gyorsan elkészülhetett, hiszen minden tudás rendelkezésre állt a korábbi, évtizedekig tartó kutatások alapján.

A Nobel-díj bejelentése ismét előhozta a kritikákat, újra megjelentek a foteltudósok, akik szerint elhamarkodott volt díjazni egy alig ismert technológiát. Eközben pedig a valódi tudósok és szakértők szerint óriási áttörés történt a biomedicina területén. Az mRNS-típusú vakcina ugyanis nemcsak a koronavírus ellen jó, maga a technológia óriási lehetőségeket rejt például a sebgyógyítás területén, de akár szívműtétek után felépülő embereknek is, a határ pedig a csillagos ég, hiszen ha a módszer megvan, már „csak” pontosítani kell a részleteket, így a rák kezelésében is használható. Karikó Katalin szerint ha nem lett volna a koronavírus-járvány, akkor is léteznének mRNS-alapú termékek, ezzel azonban minden felgyorsult.

Jótanácsok

A 2023. évi orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettjeinek bejelentése után Karikó Katalin több jótanácsot is megfogalmazott. Egyrészt azt üzente a fiataloknak, élvezzék azt a munkát, amelyet végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne. Azt is mondta, hogy azoknak való a tudomány, akik szeretnek problémákat megoldani. És idézte Selye Jánost is, akinek a stresszről szóló tanulmányai nagy hatással voltak rá: arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.

Senki sem próféta a saját hazájában?

Karikó Katalin példája jól mutatja, hogy egy kis országból indulva is véghez lehet vinni nagy dolgokat. Még akkor is így van ez, ha Nyáry Krisztián irodalmárnak igaza volt, amikor összeállította a magyar Nobel-díjasok listáját, és az adatokból kiderül, szinte mindenkinek külföldre kellett mennie a siker elérése érdekében.

Magyarországi gyökerű Nobel-díjasok: Bárány Róbert, Békésy György, Gábor Dénes, Daniel Carleton Gajdusek, Milton Friedman, Harsányi János, Herskó Ferenc, Hevesy György, Karikó Katalin, Kertész Imre, Krausz Ferenc, Lénárd Fülöp, Oláh György, Polányi János, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Elie Wiesel, Richard Adolf Zsigmondy.
Magyarországon született Nobel-díjasok: Békésy György, Gábor Dénes, Harsányi János, Herskó Ferenc, Hevesy György, Karikó Katalin, Kertész Imre, Krausz Ferenc, Lénárd Fülöp, Oláh György, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő.
Magyar állampolgárként lettek Nobel-díjasok: Karikó Katalin, Kertész Imre, Krausz Ferenc, Szent-Györgyi Albert.
Magyarországon folytatott tevékenységük miatt kaptak Nobel-díjat: Kertész Imre, Szent-Györgyi Albert.
Magyarországon alkottak, Magyarországon haltak meg: Kertész Imre.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..