Dr. Veszelszki Ágnes négyszáz, a karanténhoz köthető új szót, kifejezést gyűjtött össze és jelentetett meg a Karanténszótár — Virális tartalom című kiadványban, mely nemrégiben került az olvasókhoz. E-mailes „beszélgetésünk” kezdetén arra voltam kíváncsi, hogyan kezdődött a gyűjtés, milyen forrásokból merítette a feldolgozott anyagot, illetve bekapcsolt-e adatközlőket is.

— 2020 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem és dokumentálom a koronavírus-járványhoz, a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. Kezdetben a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatóimmal gyűjtöttünk új szavakat, az így beérkezett érdekesebb szóalkotásokat megosztottam a közösségi médiában az ismerőseimmel, és közülük is sokan bekapcsolódtak a tevékenységbe. Azt lehet mondani, hogy 2020 tavaszán szinte napról napra új szavak jelentek meg. Balázs Gézával, az ELTE professzorával beszélgettem az IKU-Tár című könyvsorozatáról, amely új, izgalmas témákat, hosszabb esszéket vagy pedig szógyűjteményeket közöl. Megkérdeztem, érdekli-e a karantén idejéhez kapcsolódó szavaim kiadása. Balázs Géza, mint szinte minden újszerű, izgalmas ötletre, azonnal igent mondott. Ezután elkezdtem az addig ad hoc módon gyűjtött szavak rendezését: az adatközlők hétköznapi nyelven, mesélős formában megfogalmazott definícióit átírtam, egységesítettem, kiegészítettem; utánajártam a szaknyelvi kifejezések érthető magyarázatainak, illetve minden szócikkhez valódi, a sajtónyelvben vagy a közösségi médiában használt példamondatokat kerestem.

* Kérem, mutassa be a könyvet, hiszen nem csak egy „egyszerű” szótárra kell gondolnunk.

— A Karanténszótár valóban szótár: a címszót rövid definíció vagy magyarázat követi, és — ha van a másik fogalomnak kidolgozott szócikke — utalások más szavakra, végül pedig minden szócikket példamondat zár. Különböző stílusrétegekből, nyelvváltozatokból tartalmaz szókincselemeket: a köznyelvi, gyakran játékos szavaktól kezdve az újságírói-publicisztikai leleményeken át a vírusfertőzés miatt a mindennapi használatba bekerült orvosi szaknyelvi kifejezésekig és a hivatali nyelv szókészleti elemeiig. Kimondott célja szerint kór- és kordokumentum, nem pedig szakszótár. E jellegénél fogva nem is törekedhetett sem a teljességre, sem a szakkifejezések részletekbe menő meghatározására, még az orvosi-kutatói kifejezések esetén sem a szaknyelvi definíciók megadására. Éppen amiatt, hogy a szómagyarázatok nem vagy csupán ritkán ismétlődnek — hiszen fontosnak tartottam az élő történetmesélő, karanténdokumentáló jelleget —, a szótár szövege akár folyamatosan is olvasható. Ehhez természetesen hozzájárul a hétköznapi kifejezések szójátékos, a fertőzéstől való félelem és a bezártság feszültségét oldó, humoros stílusárnyalata.

* Említene néhány kifejezést, melyet kiemelten érdekesnek vagy különlegesnek tart?

— A februári-márciusi pánikvásárlás miatt néhány napra elfogyott az üzletekből a fertőtlenítőszer és a toalettpapír. Angliai beszámolók szerint ennek következtében egy rövid ideig a tolvajok nem lopott mobillal kereskedtek, hanem vécépapírral és kézfertőtlenítővel. A kisstílű bűnözők, a vécépapírnepperek a lopott vécépapírt és kézfertőtlenítőt a boltinál magasabb áron akarták továbbértékesíteni — ezt nevezték el vécépapír-bűnözésnek. A home ovi a home office (otthoni munkavégzés) kifejezésre játszik rá, és azt jelzi, hogy a járvány idejére bezárt óvodák helyett a kisgyermekek is otthon töltötték a karantén időszakát a szülőkkel, rokonokkal. A nyár közeledtével pedig megjelent az úgynevezett koronadivat vagy járványsikk, például a kétrészes fürdőruha maszkkal kiegészített változata, a trikini formájában. Egy már létező szó jelentésbővülése a koronatanú, amely azokra a személyekre vonatkozik, akik a koronavírus-járványt, annak minden következményével együtt, átélik.

* Miért tartja fontosnak ezek megőrzését az utókornak?

— Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben (a ritkábban használtak pedig elavulnak), maga a szókincs változása egyáltalán nem új keletű jelenség. A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával/lelassításával azonban olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű kialakulását. Az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető, ilyen a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az azonban sajnos bizonyos, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

* Mekkora érdeklődés övezi Magyarországon a Karanténszótárt?

— A Karanténszótár létrehozása nem üzleti vállalkozás, ezt jelzi a könyvnek az E-nyelv.hu kiadó által meghatározott nagyon jelképes ára is. Fontos az, hogy egy, az életünket jelentős mértékben meghatározó nyelvi jelenséget dokumentálni tudjunk. A média kiemelt érdeklődéssel kezelte a könyvet, az elmúlt hetekben számos újság-, rádió- és televíziós nyilatkozatot adtam a témában.

* Az ön nevéhez fűződik a többi közt a Netszótár (2012) is. Néhány mondatban ezt is bemutatná?

— Sok-sok új szó köthető a digitális kommunikáció megjelenéséhez, a közösségi média használatához. Ám a koronavírus-járvánnyal és következményeivel szemben abban az esetben a szókincsgyarapodás sebessége nem ilyen léptékű volt: az elmúlt húsz-harminc évben folyamatosan jelentek meg az új szókincselemek (gondoljunk csak a szkájpolásra, a lájkokra vagy éppen a spamre).

* A kiadvány megjelenése óta bizonyára vannak már új kifejezések is. Tervez-e következő munkát ebben a témában, esetleg más hasonló területen?

— A július 13-án nyomtatásban megjelent Karanténszótár anyagának gyűjtését kereken 400 szónál július 3-án zártam le. Az utolsó bekerült szó a vírusviadal volt, amely egy bizarr amerikai versengésre utal: a koronavírus-fertőzési versenyre a szervezők bizonyítottan fertőzött személyeket hívnak meg, a „versenyzők” nevezési összegét pedig az kapja meg, aki a társaságból elsőként megfertőződik. Ez az ijesztő összejövetel akkor lepleződött le, amikor a labortesztek ismertetésekor egyes fiatalok nagyon megörültek annak, hogy fertőzöttek, másokat pedig elkeserített, hogy a szervezetükben nincs kórokozó. Már a szótár nyomdába adása után találkoztam a karantérem elnevezéssel: a közösségi távolságtartás miatt a futóversenyeket oly módon rendezték meg, hogy a közös, tömeges futás helyett a regisztrálók egy online rendszerbe tölthették fel a digitálisan mért, önállóan, a megfelelő távolság betartásával elért futóeredményüket, amelyért cserébe azonban valódi érmet kaptak. Tehát a karantén idején sportversenyen kapott jutalom a karantérem. A szavakat folyamatosan gyűjtöm továbbra is: elképzelhető, hogy készítünk a szótárból egy második, bővített kiadást.