ELNÖKVÁLASZTÁS JANUÁRBAN? Múlt pénteken éjszaka megegyezés született a hatalmi koalíció pártelnökei között. A hosszú heteken át tartó huzavona után Boris Tadić (Demokrata Párt), Vojislav Koštunica (Szerbiai Demokrata Párt) és Mlađan Dinkić (G17 Plusz) megállapodott abban, hogy a szerbiai elnökválasztást december 10-e után írják ki, a szavazást pedig 2008 januárjában tartják. Furcsa egy megállapodás született azon az éjszakán. Hiszen pontos dátum nem szerepel benne. A szerbiai elnöki kabinetből kiadott közlemény szövege pedig fölöttébb baljós: ,,Teljes mértékű egyetértés alakult ki, amely szerint, amennyiben december 10-e után -- amikor befejeződik a Kosovo-tárgyalások jelenlegi fordulója -- nem veszélyeztetik közvetlenül az ország területi integritását, kiírjuk az elnökválasztást. És ha valaki úgy ítéli meg, hogy veszélyeztetik?
A három pártvezér megállapodásra jutott abban, hogy november 8-áig befejezik a választás kiírásához szükséges törvények egyeztetését, hogy ezeket a törvényeket december 10-éig elfogadhassa a parlament. Továbbá: a legrövidebb időn belül elfogadják azokat a törvényeket is, amelyek a tartományi és önkormányzati választások kiírásához szükségesek. A hír közzététele után a G17 Plusz közölte: támogatja az elnökjelölt Boris Tadićot. Az SZDP ebben a kérdésben nem nyilatkozott, viszont ,,szerényen úgy kommentálta a történteket: szó sincs az SZDP újabb győzelméről a DP felett, pusztán ,,az értelem került előtérbe.
ELÁRVEREZETT ÍGÉRETEK. A mögöttünk hagyott hét az árverezésekről szólt. Belgrádban elkelt a Belgád Áruház üzlethálózat: a 32 áruházat 360 millió euróért vette meg a Verano Motors képviselője. Hogy ki fizeti ki, kifizetik-e ezt az összeget? Még nem tudni. De annyi már biztos: hatalmas botrány lett belőle. Az Újvidéken megtartott árverésen a szabadkai Tržnica (az ócskapiacként ismert bevásárlóközpontot is magába foglaló cég) volt a sláger: 910 millió dinárt adtak érte. Újvidéken kalapács alá került és elkelt a Zombori Rádió, a Szenttamási Rádió és a Kúlai Tájékoztatási Központ is. Mégis dobra kerültek azok a kisebbségek nyelvén is adásokat sugárzó rádiók, amelyek kapcsán a Demokrata Párt azt ígérte: leállítja az elárverezésüket.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője a Magyar Szónak ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: ,,A VMSZ még júniusban elkészítette a műsorszórási törvény módosítási javaslatát, miután a kormány erre nem volt hajlandó. Azóta hiába kértük Oliver Dulić házelnököt, hogy tűzze napirendre a javaslatot, nem tette meg, ennél fontosabb volt a kubai Castro-rezsim támogatásáról vitázni. A VMSZ korábban el tudta érni, hogy odázzák el a rádiók eladását, most azonban már kevés volt ehhez a szavunk. Az, hogy most elkeltek ezek a rádiók, egyértelműen a demokraták felelőssége, akik nem tartották magukat az ígéretükhöz. Az egész történetben az az egyedüli vigasztaló, hogy a Szenttamási Rádió a dolgozók kezébe került. A VMSZ pedig folytatni fogja a harcot a törvény módosításáért, mert van még néhány kisebbségi (nem csak magyar) nyelven sugárzó rádió, melyet meg kell őrizni. Itt mondjuk el: Oliver Dulić, a szerbiai parlament DP-s elnöke azzal vádolta meg a VMSZ-t, hogy a műsorszórási törvény módosítása és a kisebbségi nyelven sugárzó rádiók eladásának a megakadályozása nem őszinte szándék, pusztán választási kampányfogás.
MIT MONDOTT BUDAPESTEN SZERBIA KÜLÜGYMINISZTERE? Október 31-én Budapesten tárgyalt a magyar és a szerb külügyminiszter, Göncz Kinga és Vuk Jeremić. A megbeszélés fő témája az EU nyugat-balkáni bővítése és Kosovo státusának a rendezése volt, de szóba került az esetlegesen Európából Szerbiába visszatelepülők kérdése is. Göncz Kinga a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kifejtette: ,,a klasszikusan békés és nagyon jó együttélést megbolygathatja, ha sokan nem azokra a területekre települnek vissza, ahol korábban éltek.
A belgrádi vendég találkozott Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok kérdéseivel foglalkozó bizottságának fideszes elnökével. Ezen a találkozón a külügyminiszter bejelentette: Szerbia támogatja a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát. Németh Zsolt örömmel vette a bejelentést, s tekintettel arra, hogy a vajdasági magyarok és a magyar társadalom többsége is támogatta a kettős állampolgárságot, ,,így most már egyedül csak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek kellene támogatnia az ügyet, amely azért is sürgető, mert a vajdasági magyaroknak december 20-a, Magyarország schengeni csatlakozása után 35 eurót kell majd fizetniük minden egyes határátlépéskor. A menekültproblémáról szólva kijelentette: Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy a vajdasági magyar települések etnikai összetételét tovább rombolja a menekülteknek a betelepítése. Újságírói kérdésre válaszolva Németh Zsolt hozzátette: Szerbiának nemzetközi kötelezettsége van ennek megakadályozására, az etnika összetétel megváltoztatásának tilalma ugyanis európai norma. Szerbiának meg kell találnia a megfelelő eszközt ebben az ügyben. Az MTI jelentése szerint ,,Vuk Jeremić ugyanakkor azt mondta: ha a menekültek érkeznek, és ők szabad emberek, akkor ott telepednek le, ahol akarnak, és ha a Vajdaságot választják, akkor nincs törvényes eszköz arra, hogy ezt meg lehessen akadályozni.
Emlékeztetőül: itthon a hivatalos Belgrádot képviselő Tanja Miščević ennek éppen az ellenkezőjével nyugtatja a vajdasági magyarokat. Hetek óta hajtogatja: a toloncegyezményben érintett személyek az EU országaiból csakis oda térhetnek vissza, ahonnan kitelepültek, az pedig Dél-Szerbia...