home 2024. február 27., Edina napja
Online előfizetés
Káderiskola és művésztelep
KREKITY Olga
2007.02.07.
LXII. évf. 6. szám
Káderiskola és művésztelep

- Szabó Attila fotójaAkár előre megszerkesztett születésnapi köszöntő is lehetne ez az alkalmi írás, hiszen beszélgetőtársunk március 7-én tölti be 79. életévét, januárban pedig fél évszázados jubileumát ünnepelhette volna annak az eseménynek, hogy a topolyai munkásegyetem élére került, és...

- Szabó Attila fotója

Akár előre megszerkesztett születésnapi köszöntő is lehetne ez az alkalmi írás, hiszen beszélgetőtársunk március 7-én tölti be 79. életévét, januárban pedig fél évszázados jubileumát ünnepelhette volna annak az eseménynek, hogy a topolyai munkásegyetem élére került, és ennek köszönhetően a Topolyai Művésztelep vezetője is lehetett hosszú éveken, évtizedeken át. De elhárít minden gratulációt, dicséretet, s hangsúlyozza, erre a beszélgetésre is csak azért állt rá, mert kedves barátja Dudás Károly, és mert elkötelezett támogatója a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek.
- Pacséri születésű vagyok, s büszke vagyok a kunságomra. Talán ez az ősi vér adott tartást és önbizalmat akkor, amikor nagyon nehéz időket éltünk, ám dolgunkat végezni kellett, mert nem volt apelláta. Amikor 1956-ban Dévics Imrének köszönhetően áthelyeztek Topolyára, valaki mellékesen megjegyezte: ,,Víz került a tejbe'. Noha tudtam, kitől származott a kritika, nem törődtem vele, sőt igyekeztem bebizonyítani, hogy tévedett.
* Tanítónak készült...
- Édesapám géplakatos volt, hol itt, hol ott dolgozott, jó volt, ha évente négyszer hazalátogathatott, így hát nem sok ideje volt velem törődni. 1941-ben beíratott a kiskunhalasi Szilágyi Áron Gimnáziumba, aztán átkerültem a nagykőrösi kántorképzőbe, s mivel hadszíntér volt ekkor Európa, és gyorsan változtak a politikai erőviszonyok, 1944-ben a szabadkai tanítóképző diákja lettem. Diplomázás után Kninben katonáskodtam, majd utána szülőfalumban kántorkodtam és orgonáltam, mígnem Dévics Imre rám nem szólt, döntsem el, mit akarok csinálni: orgonálni a templomban vagy pedig tanítani. 1955-ben az újvidéki tanárképző főiskolára kerültem, diplomázás után pedig először Topolyán a Csáki Lajos Általános Iskolában történelmet és zenét oktattam, majd 1957-ben kineveztek a topolyai munkásegyetem igazgatójává. Autodidakta módon persze tovább kellett képeznem magam (Zágrábba jártam tanfolyamokra), mert meg kellett ismerkednem az andragógiával és az analfabétizmussal is. Nagyon sok szép emlékem van ebből a korszakból. Csantavéren is tartottunk felnőttképzést, és persze vizsgáztattunk. A vizsgáztatóbizottság elnöke a féllábú Tóth Bagi Ferenc matematikatanár volt, akit áldott jó szívéről ismertünk (míg katona voltam, ő aprította fel a fát a feleségemnek, hogy a kisfiam meg ne fagyjon a hidegben). Persze, a komité emberei, a párttitkárok is ott ültek a padokban subában, bekecsben, hogy vizsgázzanak. Az egyiküknek fizikából kellett felelnie. ,,Na, János elvtárs, dobja fel a sipkáját a levegőbe!' - szólt Tóth Bagi. ,,Mi történt vele?' ,,Hát leesett.' ,,Ádor Pál tanító elvtárs, írja be a jegyzőkönyve, hogy a tanuló a szabadesés törvényéből kitűnőre vizsgázott.'
* A furcsa és a nehéz idők ellenére mintha akkoriban többet figyeltek volna az elvtársak az oktatásra, a kultúrára...
- Mi nem nagyon gondolkodhattunk ilyesmin. Megjött az átirat, az utasítás, s oda kellett menni, ahová rendeltek bennünket. Nem volt apelláta. 1952-ben megalakult a zentai művésztelep, egy évvel a topolyai előtt, csak azért, mert Dévics Imre Zentára küldte Ács Józsefet. Ha Topolyán maradt volna... A régi dokumentumok szerint már 1914-ben és 1924-ben is voltak kísérletek a művésztelep megalakítására, de folyamatos munkával csak 1953-tól dicsekedhetünk. A járási népbizottság és a községi vezetőség tagjain kívül Ács József, Acsádi Ilona, Bicskei Péter, Boschán György, Nagyapáti Kukac Péter voltak az alapítók. Az első nyári táborban a zentai Ács József, a belgrádi Miloš Bajić, Zoran Petrović, az újvidéki Stevan Maksimović, Boško Petrović és a szabadkai Petrik Pál vett részt. Körülbelül tíz évig a Topolyai Művésztelep a nyári és téli táboraival hívta fel magára a figyelmet. Időközben a községi vezetőség az Ostrogonac-tanyát felújította (8 szobát, fürdőszobát épített), s ide helyezte át a káderiskolát. A tanácskozásokra a Triglavtól Đevđelijáig mindenhonnan érkeztek képviselők. Aztán hogy a művésztelep a munkásegyetem fennhatósága alá került, és a községi képviselő-testület határozata alapján állandósítani kellett a munkát, valójában engemet is mint szervezőt a mélyvízbe dobtak. Nem bántam, mert nagyon szerettem ezt a feladatomat. Öröm volt látni például, hogy a belgrádi szerb ajkú Makeš Branislav festő és a budapesti magyar anyanyelvű Rékassy Csaba grafikusművész - mindketten világklasszisok! - remekül megértették egymást, a pálinka volt a tolmácsuk. Később, hogy megépült a topolyai tó, még népszerűbbek lettek az alkotótáboraink...
* Említette, világhírű hazai és külföldi képzőművészek fordultak meg itt, akik minden alkalommal egy-egy alkotással gazdagították a várost. Munkáik sok helyütt, főleg közintézményekben voltak láthatók, de az utcákon, tereken is. Mikor lett állandó kiállítótermük?
- A Kray-kastély a háború után számtalan gazdát cserélt: laktak benne katonák, cigányok, volt bank is, egyházi tulajdon is... Mivel a községtől régóta kértünk galériát, hogy ne menjen veszendőbe az a sok kincs, amit az évek folyamán összegyűjtöttünk a művésztelepen, hát most engedélyt kaptunk rá, hogy az alsó szintet felújítsuk és a célnak megfelelően felhasználjuk. A Tartományi Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársával, Vapa úrral és Dudás Sándorral nekikezdünk az átalakításnak. Először ajtót kellett vágnunk. Kiderült, volt egy fiákeres bejárat a plebsznek... Két-három hónapig rendíthetetlenül kijártam az Umetnost bútorgyárba, hogy összegyűjtsem a kilencéves szárított keményfát, hogy Vadóc bácsi, az asztalos elkészítse a kaput... 1990. december 25-én avattuk fel a 240 négyzetméteres képtárat, amelynek központi csarnoka azóta esketőterem is. Az épületet 1993-ban műemlékké nyilvánították, 2002/2003-ban pedig a szabadkai múzeum részlegeként felújították az emeleti részt is, és így a város múzeumot is kapott.
* Időközben ebek harmincadjára került az Ostrogonac-tanya...
- A miloševići érában menekültekkel telepítették be, akik felégették a deszkapadlót, kiszaggatták az ablakokat, ajtókat. Most már csak a csupasz falak vannak, ahol a jelenlegi házpásztor birkákat tart. Többszöri próbálkozás után sem tudtam megmenteni. Körülbelül 5-6 millió dinár kellene a felújítására. Tavaly Bábi Attila polgármester tartott egy összejövetelt, melyen felvázolta a legújabb tervet, miszerint egy Ökofalu épül majd ott. Jómagam ismerőseim révén mintegy kétezer eurót össze is gyűjtöttem erre a célra, és átutaltam a Vöröskereszt számlájára (mivel most az ő tulajdona), de nem tudom, mire futotta a pénzből. A Művésztelep természetesen azóta is működik, hála Brindza Ferencnek, aki időnként, a táborok idejére, rendelkezésünkre bocsátja a Vadászházat. Képekkel, művészi alkotásokkal fizetünk a szolgáltatásokért. Évente legalább egyszer tartunk alkotótábort, de volt olyan esztendőnk, amikor hármat is sikerült. Jóllehet 1982 óta nyugállományba vonultam, a Művésztelepet és a Galériát volontőr alapon továbbra is vezetem. Évente 28-30 kiállításunk van itthon és külföldön.
* Szervezői tevékenységéért számos kitüntetésben részesült. A Magyar Életfa Díj örömet szerzett-e?
- Noha tagja és támogatója vagyok a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek - azért, mert nemzeti értékeinket próbálja megmenteni, s ezzel a nemes céllal és szándékkal magam is egyetértek -, a kitüntetés váratlanul ért. Nem vagyok farizeus, nem a díjakért dolgoztam évtizedeken át, de boldog vagyok, hogy mások is fontosnak tartják munkámat. Megint egy közösséghez tartozom, ahol jól érzem magam, ahol még számítanak rám, s talán valami nyomot is hagyhatok magam után...

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..