Mi van, ha máshogy tekintünk rá, és egyfajta gyógymódnak vagy inkább megoldásnak vesszük a gyógyíthatatlan betegségekre? Vagy ha majd tíz-húsz év múlva annyira számít ritkaságnak, mint ma egy okosóra vagy egy bármilyen szilikonimplantátum?

Néhány napja az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezte Elon Musk Neuralink nevű, agyimplantátummal foglalkozó vállalatának, hogy megkezdje az embereken végzett klinikai vizsgálatokat. A cég egy Twitter-bejegyzésben jelentette be a mérföldkövet, a következőket írva: „Örömmel osztjuk meg, hogy megkaptuk az FDA jóváhagyását az első, emberen végzett klinikai vizsgálatunk elindítására! Ez a Neuralink csapatának az FDA-val szoros együttműködésben végzett hihetetlen munkájának eredménye, és egy fontos első lépés, mely egy nap lehetővé teszi, hogy technológiánk sok emberen segítsen.” A szabályozó hatóság azonban még nem nyilatkozott erről.

A szervezetet 2016-ban alapította olyan területek szakértőinek csoportja, mint az idegtudomány, a biokémia és a robotika. A csipek beültetése különféle célokat szolgálhat, például segíthet az agybetegségek, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór kezelésében, de szeretnének a segítségével bénulást, autizmust, depressziót és skizofréniát is gyógyítani. Emellett az agyba ültethető csipek új kommunikációs lehetőségeket is megnyithatnak az emberek számára. Képesek lesznek nemcsak az ember-gép kommunikációra, de gondolatokat is tudnak majd továbbítani egyik emberből a másikba. Ambiciózus tervük az emberek látásának és mozgásának helyreállítása azáltal, hogy az agyukat összekapcsolják a számítógépekkel. A csipek úgy működnek, hogy értelmezik az agyi jeleket, és Bluetoothon át visszaküldik az információkat a számítógépnek. Az ilyen csipek segítségével a mozgásképtelen emberek képesek lehetnek gondolataik közvetlen átvitelére és megosztására, vagy akár az internethez való kapcsolódásra is. El tudom képzelni, hogy húsz év múlva ez lesz az egyik fő felhasználási terület, ha valakinek nem lenne elég, hogy az emberek többsége már ma is úgy szorongatja az okostelefonját, mintha az élete függne tőle. Egy másik lehetséges felhasználása a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR). Ma ezt főleg különféle okosszemüvegekkel vagy más, magunk elé tartott okoseszközzel próbáljuk használni, de nem túl elterjedt. Az agyba ültetett csip lehetővé teheti az agy közvetlen kapcsolatát a virtuális vagy kiterjesztett valóságban megjelenített tartalmakkal, melyekkel interakcióba is léphetünk. Ma már nem újdonság, hogy a családtagok tudják követni egymás telefonját, ilyen implantátummal nem kell megkérdezni Siritől, hogy hazaért-e a gyerek az iskolából, elég csak rágondolni, és felvillan egy térkép előttünk.

A rövid Twitter-bejegyzésből az engedélyezés tényén kívül túl sok részlet nem derül ki, egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a tesztalanyok toborzása még nem indult el. Reméljük, kevesebb lesz a cirkusz körülötte, mint eddig volt, gondolok az elpusztult kísérleti állatok magas számára vagy a folyamatosan csúszó dátumokra.