* Már egészen biztos, hogy nem egyszámjegyű lesz az év végére az infláció. Önnek mi erről a véleménye?
- Még nincs pontos információnk azzal kapcsolatban, hogyan is fog festeni az idei költségvetés, legalábbis ami a második félévet illeti. Ezzel kapcsolatban mindenképpen le kell ülnünk a kormánnyal, és megnézni, melyek azok a megszorítások, amelyeket véghez kell majd vinni, és mi az, amit a Szerb Nemzeti Banknak meg kell tennie. Véleményem szerint július vége felé tudjuk majd megmondani, mekkora lesz az infláció. A fent említettek nélkül az ember valóban csak találgatni tud.
* A Nemzetközi Valutaalap a napokban jóváhagyta az újabb hitelrátát, de nem feltételek nélkül. Vajon eleget tudunk majd tenni ezeknek a feltételeknek?
- Meggyőződésem szerint komoly országban élünk, amelynek komoly kormánya van. Ami számomra annyit jelent: ha vállalunk bizonyos kötelezettségeket, akkor ennek eleget is fogunk tenni. Nincs semmi okom azt mondani, hogy ez a kormány az általa vállalt kötelezettségeket nem fogja teljesíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon sok mindent kell még megtennünk az elkövetkező két hónapban. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy azokat a dolgokat, illetve kötelezettségeket, amelyeket vallatunk, véghez tudjuk majd vinni a megszabott időn belül, és azt jól és példaszerűen hajtjuk végre. Elsősorban a privatizációra, a restrukturálásra gondolok.
* Van-e félnivalójuk az embereknek? Főleg azokra gondolok, akik a közvállalatokban dolgoznak.
- Az embereknek elsősorban akkor kell félniük, ha az állam, illetve a vállalatok nem tudunk eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket magukra vállaltak. A felelőtlenségüknek ugyanis az infláció növekedése lehet a következménye. Ebben az esetben közép-, illetve hosszú távon a munkanélküliség is növekedne. Tehát az embereknek elsősorban akkor kell félniük, ha az állam nem teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket.
* A minap került a kormány elé a költségvetés átütemezésének tervezete, hogyan lehetséges, hogy valamiből többlet van?
- Többlet elsősorban azért lehetséges, mert sokkal nagyobb a bevétel, mint amennyit eredetileg beütemeztünk: elsősorban az áfából, az általános forgalmi adóból származik ez a többlet. Ezenkívül többletbevétel keletkezhet a privatizációból is. A Szerb Nemzeti Bank azonban igazából annak örülne, ha a költségvetési többletet nem a pluszbevételekből, illetve privatizációból származna, hanem abból, hogy a kiadások csökkentek.
* Van-e erre reális esély a következő félévben, illetve jövőre?
- A következő félévben elsősorban a bevételek, illetve a privatizációból származó forgalom fog tovább növekedni. Ami a kiadásokat illeti, elsősorban az infrastruktúrában tervezett beruházások összege csökken majd. Viszont ami a napi kiadásokat, a fogyasztást illeti, azok nem módosulnak majd olyan mértékben, hogy az inflációt tovább csökkentenék.
* Azzal, hogy megkaptuk a pozitív kivitelezhetőségi tanulmányt, illetve az Egyesült Államoktól a kereskedelmi kedvezményt, mennyire gyorsul majd fel a privatizáció?
- Ennek elsősorban politikai értéke van, s tulajdonképpen arról árulkodik, hogy mit is vitt véghez az ország az utóbbi pár hónapban. Remélhetőleg ebből a pozitív politikai fejleményből az ország sikert tud majd kovácsolni - a saját hasznára fordítja. Ezek a gesztusok azt igazolják, hogy jó irányban halad az ország, és most bele kell taposni a gázpedálba, hogy azt a lemaradást, ami más országokhoz viszonyítva Szerbiát jelenleg jellemzi, pótolhassuk. Gazdasági téren Horvátországhoz, Bulgáriához, és Romániához képest is nagyon lemaradtunk.
* Idehaza az értékpapírpiac nem igazán fejlett. Erre az évre jósolták a kereskedelem fellendülését. Ön hogyan látja ezt?
- Figyelembe véve, hogy az értékpapírok piacán három-négy évvel ezelőtt még tizenöt-húsz százalékot lehetett keresni valutában, jelenleg a kamatok körülbelül hat-hét százalékosak. Természetesen ennél fogva, ami az országot illeti, a rizikófaktorok is sokkal kisebbek. Az emberek sokkal több pénzt tesznek be a bankokba, vagyis ők is szeretnének minél többet keresni, és ennek alapján valószínű, hogy az értékpapír-kereskedelem is növekedni fog. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy inkább részvényeket vásárolnak az emberek, hiszen az utóbbi hónapokban nagyon sok vállalat pozitív fejlődést mutat a részvénypiacon is. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy ez a tendencia megmaradjon.
* A bankárok panaszkodtak a kötelező tartalék növekedése miatt, erre miért volt szükség?
- Azért, hogy az inflációt, illetve a külföldi hitelek folyósítását valóban egy minimális szintre szorítsuk vissza. Ezzel az intézkedéssel elértük - ami az első hat hónapot illeti -, hogy a külföldi hitelfelvevés sokkal alacsonyabb lett, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ha szükség lesz rá, akkor a Szerb Nemzeti Bank tovább fogja szigorítani ezt a rendelkezést. Sőt: mindenképpen megpróbáljuk azt is elérni, hogy ne csak a bankok, hanem más vállalatok is - ha külföldön hitelt vesznek fel - ugyanúgy hiteltartalékkal rendelkezzenek, mint ahogy azt a bankrendszerben elvárjuk.
* A Szerb Nemzeti Banknak nemcsak a biztosítóintézetek felülvizsgálatában van funkciója, hanem ezen túl a nyugdíjbiztosítási rendszerben is. Mi lesz a szerepe?
- Ez azt jelenti, hogy a jövőben nemcsak a bankoknál és a biztosítási társaságoknál, hanem ugyanúgy a nyugdíjbiztosítási társaságoknál is egyfajta fölülvizsgálatot hozunk létre. Tehát: a központi bankok hagyományos feladatai mellett a Szerb Nemzeti Bank felelősséget vállal majd az egész pénzügyi szférában, és a vállalatok irányában is. Ugyanakkor azt is tervezzük, hogy ,,kivonulunk azokról a területekről, amelyek nem a mi hatáskörünkbe tartoznak, vagyis a kereskedelmi bankokra ruházódik át a feladatok jelentős része.
* Jónak tartja-e, hogy újabb külföldi bankok érkeznek a hazai piacra?
- Szerintem ez a legjobb és a legegyszerűbb módja annak, hogy minél inkább csökkentsük a kamatlábakat, hogy minél nagyobb legyen a konkurencia. Biztos vagyok abban, hogy mindenki csak jobban fog járni. Elsősorban a betétesekre, a hitelfelvevőkre gondolok.
* A magyarországi tőke nehezen kap teret ebben az országban. Mi ennek az oka?
- Szerintem egy kicsit agresszívebbnek kellene lenniük, másrészt viszont a magyar kormány is nagyobb mértékben segíthetné a magyarországi befektetőket.