Nagyon rá tudnak kattanni, viszont nem csak náluk van baj. A felnőtteket elnézve eszembe jut egyik kedvenc témám, a disztópia. Egyre többen úgy viselkednek, mintha egy mocsárba süllyednének, amikor elkezdik tekerni a napi kis, rövidvideó-adagjukat, és néhány óra elteltével még mindig a képernyőre szegezett tekintettel csak tekerik és tekerik, legyenek bárhol, munkahelyen, kávézóban a barátaikkal vagy otthon a családjukkal. Az egyetlen, amit elértek, hogy közelebb kerültek az ínhüvelygyulladáshoz — és távolabb a körülöttük lévőktől.
Nem a „görgető” hibája, a kínaiaknak sikerült mérnöki pontossággal betalálni a TikTokkal, ezért is másolják, a Facebook a Reelsszel, a YouTube pedig a Shortscal akar behálózni bennünket. Majd arra hivatkozva, hogy nem elég átlátható, a TikTok hogyan is kezeli az adatainkat, tűzzel-vassal kergetik mindenhonnan (hogy a helyére benyomulhasson a másik kettő). Annak ellenére, hogy már többször is bebizonyosodott, ha a pénz és a törvények betartása, a pénz és a helyes döntés vagy a pénz és a felhasználók adatainak el nem adása között kell választani, mindig az első fog győzni. Utána persze ha kiderül, és még egy jelképes büntetést be is kell hogy fizessenek, akkor is ugyanúgy folytatják tovább. Olyan, mintha elkapnának egy bankrablót, és csak 1000 dinár büntetést kellene fizetnie, sőt, még a lopott pénzt sem kellene visszaadnia. Nevetséges. Persze a TikTok sem egy bibliai app, ha minden igaz, ugyanabban az épületben van a főhadiszállása, ahol a kínai hírszerzésé, viszont azzal, hogy a kínai appot elkezdik tiltani, nem fogják megvédeni a felhasználók adatait, esetleg akit érdekel, az mástól kell hogy megvegye a böngészési előzményünket, bankkártyás vásárlásainkat, egészégügyi adatainkat, melyeket mi mosolyogva megosztottunk a telefonunkon lévő elemlámpaapptól kezdve a játékokon át az összes chatprogramig mindenkivel.
Most viszont megint a Meta került terítékre, mivel 42 amerikai tagállam indított pert ellene. A vádak szerint a cég nem védte meg a gyerekeket a zaklatástól, a szexuális kizsákmányolástól, az öngyilkossági gondolatoktól és a dezinformációtól. Azzal is vádolják, hogy tudatosan függőséget keltett a fiatal felhasználókban, illetve hogy példátlan technológiákat alkalmaz annak érdekében, hogy a fiatalokat profitszerzés céljából behálózza. Ez a korosztály azért ideális célcsoport a közösségi oldalakon hirdetők számára, mert ebben a korban az emberek különösen befolyásolhatóak, az ilyenkor kialakult márkahűség miatt a termékeket felnőttként is megvásárolják majd.
Hogy a Metát miért vették elő újra, az rejtély, hiszen Frances Haugen, a vállalat egykori dolgozója már 2021-ben olyan belsős dokumentumokat tett közzé, amelyekből kiderült: a vállalat tudta, hogy az Instagram függőséget okoz, és háromból egy tizenéves lánynak torzul a testképe, ráadásul az alkalmazás jelentősen hozzájárul a fiatalkori szorongás és depresszió kialakulásához. Nem sokkal e cirkusz után változtatták meg a Facebook anyavállalatának a nevét Metára.
Frances Haugen azt is elmondta, ellentét volt aközött, mi jó a társadalomnak és mi a jó a Facebooknak. A cég nemhogy kevesebbet tesz a gyűlöletbeszéd vagy a félretájékoztatás ellen, mint tudna, hanem az algoritmusai még előnyben is részesítik az ilyen tartalmakat, mert a felhasználók így aktívabbak a vállalat platformjain.
A közösségi média hatása a gyerekek mentális egészségére régóta vitatott téma. A szakértők szerint fontos, hogy a szülők és a pedagógusok figyeljenek a gyerekek közösségimédia-használatára, és segítsenek nekik kialakítani egy egészséges, tudatos viszonyt az online világgal. Nem szabad túl hamar ítélnünk, a közösségi média használata önmagában nem gond, sőt, jó is lehet, ha arra használják, amire kell: kapcsolattartásra, értékes tartalom fogyasztására és kreatív kifejezésre.
