home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Japán modell
Tóth Péter
2023.05.22.
LXXVIII. évf. 20. szám
Japán modell

A cím láttán sokan egy új japán gépkocsimodellre gondolhatnak. Japán ugyanis az autógyártás területén is fogalommá vált a XX. század második felében. De sok szempontból tekintettünk úgy rá, mint követendő példára, hiszen a II. világháborús lerombolása után hihetetlenül gyorsan küzdötte fel magát a világ legfejlettebb országai közé.

Meg kell jegyezni, hogy Japán előtte sem volt fejletlen. Az ottani emberek munkafegyelme, morálja, alapossága, állítólagos precizitása szintén tanulmányok tárgya volt egészen a közelmúltig. Japán ma is kétségkívül a világ legfejlettebb ipari országai közé tartozik. Modern ipari — sőt inkább már posztindusztriális — gazdaságával, társadalmával és demokratikus politikai rendszerével a nyugati civilizáció része. Földrajzi elhelyezkedése, kulturális meghatározottsága, vallása, írásrendszere és számos egyéb kulturális hagyománya folytán viszont Ázsiához, valójában a kínai civilizációhoz kötődik. A japán modernizáció sikeressége nyomán azonban már a XIX. században megjelentek olyan vélemények, hogy Japán teljességgel nem az ázsiai (kínai) világ része, hanem egyediségénél fogva önálló civilizációként tekinthetünk rá.

Japán mint jelenség évtizedek óta foglalkoztatja a történészeket és a társadalomtudósokat. Az erőforrásokban nem bővelkedő ország a XX. században katonai, majd gazdasági nagyhatalommá tudott fejlődni, felzárkózott a legfejlettebb ipari országok közé. A modernizáció gyökerei valójában a XIX. századig nyúlnak vissza. Kezdetben a sikereiket a „nyugatiak” azzal magyarázták, hogy „a japánoknak kivételes képességük van az utánzásra”, és ezen túl nem sok okot tudtak felhozni.

Japán igen szegény ásványi kincsekben és az iparosításhoz szükséges nyersanyagokban. Az utánzás mellett a „nemzeti karaktert” tekintették még a sikeres fejlődés zálogának. A szorgalmas, kitartó munkavégzés, az erős kötelességtudat, valamint — nem mellékesen — az egyén alárendelése a közösség érdekeinek szintén hozzájárulhatott a japán csoda létrejöttéhez. Kollektivista etika, puritán életfelfogás, szigorú társadalmi erkölcs- és normarendszer, tekintélytisztelet — ezek azok a további ismérvek, amelyeket a szakirodalomban említeni szoktak a siker okait keresgélve.

Japánra sok szempontból ma is példaképként tekinthetünk, de bizonyos nézőpontokból vizsgálódva a fejlett — vagy annak hitt — civilizációk hanyatlásának kezdeti fázisait is megfigyelhetjük. Például a japán társadalom is elöregedőben van. A legfrissebb adatok szerint tavaly már „csak” 124,5 millióan éltek a szigetországban, 556 000-rel kevesebben, mint egy évvel korábban. A népességen belül a munkaképes korú lakosság aránya is drasztikusan csökken.

A népességfogyás okaként emlegetik a hikikomori jelenséget, mely önkéntesen vállalt izolációt jelent. Amikor az 1990-es évek elején definiálták a folyamatot, az akkori gazdasági visszaesés rovására írták, és átmenetinek vélték. A japán fiatalok körében terjedő pesszimizmust, a társadalmi élettől való elzárkózást ennek következményeként kezelték. Ma már úgy gondolják, inkább pszichológiai tényezők állnak mindennek a hátterében.

A jelenség azok körében erőteljesebb, akik nem tudták elérni fiatalkori céljaikat. Bűntudatuk van, félnek a társadalmi kirekesztettségtől. Ennek hatására vállalják önkéntesen az elszigetelődést. Társadalmi kapcsolataik beszűkülnek, általában távmunkával tartják fenn magukat. Nem ritka, hogy szüleik vagy közeli rokonaik gondoskodnak a megélhetésükről. A COVID csak súlyosbította a helyzetet, hiszen társadalmilag is elfogadottá, szinte kívánatossá vált a bezárkózás. Emellett még állítólag az is visszatarthatja a japánokat a gyermekvállalástól, hogy ott különösen magasak a gyermeknevelés költségei.

A hikikomori jelenség, amikor a fiatalok egy része szinte élve temeti el magát a szobája magányába, mert nem akarja átélni az esetleges kudarcokat és konfliktusokat, nálunk is felismerhető. Az azonban nem biztos, hogy a japánokra kellene várni, hogy az ellenszerét is ők találják meg.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..