home 2024. április 26., Ervin napja
Online előfizetés
Irodalmi konferencia a Magyar Tanszéken
KRIZSÁN Mónika
2004.12.08.
LIX. évf. 49. szám
Irodalmi konferencia a Magyar Tanszéken

A megnyitó Ótos András fotójaAz újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete közös irodalmi konferenciát tartott Utazás, kultúra, irodalom címen. A kétnapos tanácskozás első részében neves hazai és magyarországi szakem...

A megnyitó Ótos András fotója

Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete közös irodalmi konferenciát tartott Utazás, kultúra, irodalom címen. A kétnapos tanácskozás első részében neves hazai és magyarországi szakemberek emlékeztek a két intézmény, a Magyar Tanszék és az Irodalomtudományi Intézet harmincéves együttműködésének kezdeteire. Az első közös irodalmi tanácskozást 1974. március 19-én és 20-án tartották a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. A magyarországi és a hazai irodalomtudományi szakemberek azóta is évente találkoznak, hogy a modern magyar irodalom irányairól folytassanak polémiát.
Dr. Bányai János, az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője beszédében köszöntötte dr. Szeli Istvánt, aki harminc évvel ezelőtt részt vett az első tanácskozás megszervezésében, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen levő irodalomtudósok közül dr. Bodnár György, dr. Pomogáts Béla és dr. Gerold László is a három évtizedes tanácskozássorozat élő emlékezetei, hiszen ők azok, akik egyszer sem mulasztották el, hogy tudományos dolgozataikat ismertessék a közös konferencián. Dr. Bányai János az első tanácskozásról is megemlékezett:
- Évfordulóhoz érkezett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, valamint az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke közös irodalomtudományi tanácskozása. Az első ilyen jellegű tanácskozást éppen harminc évvel ezelőtt rendezték meg Budapesten. Harminc év természetesen nem nagy idő egyetemi és akadémiai intézmények életében, annál nagyobb a tudományos tanácskozások történetében, mert az ilyen tanácskozásokat rendszerint egy-egy időszerű vagy annak vélt kérdés megfogalmazására hívják össze, esetleg éppen valaminek a megvitatására, alkalomszerűen, majdnem mindig a folytatás bejelentése nélkül. Nem így volt 1974-ben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és az újvidéki Egyetem Magyar Tanszéke közös szimpóziumot rendezett a 20. századi magyar irodalom fő irányairól. Ennek az első tanácskozásnak nem tudjuk, hányadik folytatása a ma sorra kerülő tanácskozás. Harminc éve tart már, egymást évről évre váltó helyszíneken, Budapesten és Újvidéken a magyar irodalom fő irányainak megvitatása a két intézmény szervezésében. A Magyar irodalom fő irányai főcím változott az elmúlt évek során, de függetlenül attól, hogy milyen főcím alá sorolódtak a konferenciák, mindig a közelmúlt és a kortárs magyar irodalomra összpontosították figyelmüket és mindig szoros összefüggésben az irodalomelmélet, az irodalomtörténet, az irodalomtudomány fejlődési irányaival - mondta dr. Bányai János, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének vezetője.
A folytatásban dr. Bodnár György és dr. Pomogáts Béla méltatta Bori Imrének, a közelmúltban elhunyt jeles irodalomtudósnak a munkásságát, dr. Gerold László pedig ismertette a készülő Tanácskozni jó! című bibliográfiát, amely az 1974 és 2004 közötti tanácskozások történetét, bibliográfiai adatait tartalmazza majd.
A konferencia második részében az utazással, az úton levéssel, az úti élményekkel foglalkozó tanulmányok ismertetése következett. Dr. Utasi Csaba a 20. századi magyar irodalom valós és fiktív úti élményeiről beszélt, Angyalosi Gergely Ignotus utazásait elemezte, dr. Faragó Kornélia az út jellegű értésformák narratív tapasztalatával foglalkozott, Rákai Orsolya Úttalan utak és a kánon ,,térképe': a kritika lehetőségei címen tartott előadást. Pomogáts Béla Cs. Szabó László itáliai útjáról értekezett, Bence Erika a vonat jelentéskörével foglalkozott, Kappanyos András a koponyán belüli utazásról beszélt, Harkai Vass Éva az utazás és egy helyben maradás kérdését ismertette a kortárs magyar lírában, Bircsák Anikó Kerényi Károly görögországi utazásairól szólt. Csányi Erzsébet az ókori kalandregények utazástoposairól tartott előadást, Horvát Futó Hargita a női utakkal foglalkozott, Gerold László a drámabeli utazásokról beszélt, Bányai János pedig Utazás egy pont között címmel. A konferencia végén a két intézmény szakemberei megegyeztek arról, hogy jövőre Budapesten Város, kultúra, irodalom címen tanácskoznak.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..