Virág Gábor, a Dombos Caffé főszervezője

A szünidő megkezdődött, és mivel már a felvételin is sikeresen átverekedtem magam, furcsa, eddig még sosem tapasztalt üresség lett úrrá rajtam. Ugyanakkor egyfajta rémület nyilallt belém, valóban olyan nagy dolgok kezdődnek körülöttem, mint amilyen az élet? ÉLET? Mennyire fognak megváltozni a mindennapjaim? Hogy elhessegessem ezeket a kellemetlen gondolatokat, nyári programok után néztem, melyekkel leköthetném magam. Nem is kellett sokáig keresgetnem. A Dombos Caffé nyitónapján, július 3-án ugyanis a topolyai Mara Amatőr Színház előadását (Moliére: A fösvény) hirdették a plakátok. Tudtam, hogy ott a helyem.
Így hát kedden biciklire pattantam, és kb. húsz perc alatt oda is értem a tett színhelyére. Nagyon élveztem az előadást, melyet az iskolaudvarban adott elő a társulat. Teljesen felpörögve értem haza, és elhatároztam, hogy az elkövetkező néhány este átbringázom Kishegyesre. Akármilyen fáradt voltam is, mindig volt valami ,,ínyencség az étlapon”, ami felkeltette az érdeklődésemet, és így nem kellett aggódnom, hogy a hazaúton elalszom a bringámon.
Második délután Aaron Blummal (és természetesen Török Zolival!) biciklitúrára mentünk a dombosi határba, és olyan gyönyörű helyeket jártunk be, hogy ha nem féltem volna, hogy telemegy porral a szám, tátva maradt volna. Csütörtökön én a budapesti Slam Poetry képviselőinek adtam volna a pálmát. Különös, fekete humorral fejezték ki személyes társadalomkritikáikat az írásaikban. Pénteken Molnár Illéssel, Rhédey Gáborral, Bajtai Andrással, Noszlopi Botonddal, Varga László Edgárral és Zalán Tiborral folytak izgalmas beszélgetések. Közben sikerült utolérnem Virág Gábort, a Dombos Caffé főszervezőjét, hogy megkérjem, válaszoljon néhány kérdésemre:
- Mikor döntöttetek úgy, hogy területileg megosztjátok a Dombos Festet, és az irodalmi programokat egy külön helyszínen szervezitek meg Dombos Caffé elnevezéssel?
- A Dombos Caffé és a hozzá tartozó programok két éve zajlanak így, külön helyszínen (a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola udvarán). Ennek ellenére hasonló irodalmi programokkal már találkozhatott a közönség a Dombos Fest Hegyalja utcai helyszínén is. Legfőképp technikai okokból döntöttünk úgy, hogy még egy helyszínt használunk, éspedig azért, hogy a hangpróbák ne zavarják meg az irodalmi előadásokat. A visszajelzések szerint bevált az ötletünk, a közönségnek is tetszik, azt mondják, olyan lett így a Dombos Caffé, mint a Budapest-Újvidék közötti térség egy kis kulturális oázisa.
- Valóban nagyon hangulatos kis helyet sikerült varázsolnotok itt... Kinek az ötlete volt?
- A Dombos Caffé valójában egy csoportmunka eredménye, de a fesztivál ötletgazdája Horváth László. Ő a Dombos Fest zenei részének, illetve az egész fesztiválnak a főszervezője. Annak ellenére, hogy az évek múlásával többen is lemorzsolódtak, mégis maradt egy körülbelül tízfős csapat, amely megmaradt.
- Mit nyújt a Dombos Caffé az érdeklődőknek?
- Egyrészt közel visszük hozzájuk a különböző kulturális programokat, értékeket. Másrészt a Dombos Caffé mellett már évek óta zajlik a Dombosi történetek - remix elnevezésű irodalmi tábor, amely akár egy szabad nyári képzésnek is tekinthető, hiszen különböző kurzusokat tartunk, amelyek révén a megszerzett tudást később, egyetemi éveik alatt, kamatoztatni tudják a fiatalok. Csak néhány példát említenék: kreatív írás, kritikai szeminárium..., de a jövőben, reményeink szerint, versíró tanfolyamot is indítunk majd. Valójában egyfajta szórakozással összekötött tanulás a célunk, és az sem mellékes, hogy jó kapcsolatokat is ki lehet építeni.
Szombaton a kortárs vajdasági magyar színjátszás irányelveiről beszélt Crnkovity Gabriella, Huszta Dániel, Mácsai Endre és Mészáros Gábor. Ezenkívül még sok más érdekességben lehetett része annak, aki ott volt az idei Dombos Caffén, aki pedig kihagyta, csak sajnálhatja, hogy lemaradt egy élményről.