— Ami a képeslapok történetét és eredetét illeti, három verzió létezik a szakirodalomban, és mindhárom elfogadott. Az első szerint a 1870—1871-es porosz—francia háborúhoz köthető az első képeslapok megjelenése. A másik állítás szerint Petar Manojlović építészmérnök indítványozta az első képeslapot, melyet 1871-ben adtak fel Bécsben, és Zomborba utazott. A harmadik verzió szerint pedig 1889-ben készült az első képeslap a párizsi világkiállításra. Szerbiát illetően 1895-ben nyomtatták az első sorozatot, míg az Osztrák—Magyar Monarchia területén 1896-ban jelentek meg az első képeslapok a millenniumi készülődés során. Nagy változtatás 1905-ben, hivatalosan pedig 1906-ban történt, amikor a kép teljes egészében elfoglalta az előlapot, és az üzenet átkerült a lap hátuljára — tudtuk meg a történésztől.

Az első palicsi képeslapok a XIX. század végén jelentek meg, ezek topográfiai képeslapok, vagyis valamilyen városrészt, palicsi panorámát ábrázolnak. A XIX. század végén megjelent képeslapokon több olyan épület szerepel, amely ma már nem létezik. A történész egy közös játékra hívta a közönséget, együtt próbálták megfejteni, hogy pontosan hol állhatott egy-egy épület. Miután a XX. század második évtizedében elkészültek a település mai szecessziós épületei, ezek kerültek fel a képeslapokra, hirdetvén a turisztikai központot. A történész felhívta a figyelmet a képeslapokon látható apró részletekre, így derült ki például az, hogy a Vigadó épületét még be sem fejezték, amikor képeslapra került, erről pedig az épület oszlopai árulkodnak.

A történész elmondta, hogy a Szabadkai Városi Múzeum állományában körülbelül 200 darab, Palicsot ábrázoló képeslap van, ő pedig az 1930-as évek előtt kiadott képeslapokkal foglalkozott a munkája során.