A Kill Bill két epizódja általában a negyedik, ötödik helyet foglalja el a rajongók kedvenc QT-alkotásait felsorakoztató listákon, nem reprezentatív felmérésem szerint. Ez az a film, amely annyi meghökkentő, helyenként megbotránkoztató, de főképp agyzsibbasztóan szórakoztató jelenetet tartalmaz, hogy napestig lehetne sorolni az idézeteket vagy a látványos összecsapások emlékezetes momentumait.

(Szalai Attila rajza)

Tarantino a Kutyaszorítóban, a Ponyvaregény és a Jackie Brown után tartott egy nagyobb, hatéves szünetet, kiéheztetve a legnagyobb rajongóit. A producer, az azóta hírhedtté vált szexuális ragadozó, Harvey Weinstein javaslatára két részben mutatták be a Kill Billt. Az elsőt 2003. október 10-én, a másodikat pedig nem sokkal később, 2004 áprilisában. A két film műfaji szempontból is különböző lett. Az első inkább a kemény hongkongi akciófilmeket idézte, a második a dialógusokra koncentrált, sőt, még a western jellegzetességei is tetten érhetőek voltak benne. A film eredeti koncepcióját Uma Thurman és Quentin Tarantino ötlötte ki közösen, hogy aztán csak 2002-ben kezdjenek dolgozni rajta, mivel Thurman teherbe esett. A rendező megvárta kedvenc színésznőjét, akihez mindvégig ragaszkodott. Bill szerepét viszont eredetileg más játszotta volna a néhai David Carradine helyett. Szóba került Warren Beatty, majd később Jack Nicholson és Burt Reynolds is, mivel azonban ezek a hollywoodi legendák nemet mondtak, Carradine került a képbe, aki mint kiderült, zseniális választásnak bizonyult. A már említett óriási mennyiségű művér az első rész végén lezajlott, hatalmas összecsapáshoz kellett, melyen ráadásul még spóroltak is, már ami a látványelemeket illeti. Nem használtak CGI-t, inkább praktikus trükkökkel dolgoztak: azaz a művért például kilyuggatott óvszerekből permetezték a színészekre.

A Kill Bill forgatása során egy baleset is történt, melyről évekig nem lehetett hallani, egészen a Weinstein körül kirobbant botrányokig, amikor ráadásul az is napvilágot látott, hogy a producer több nőt is zaklatott, aki részt vett a munkában, köztük Uma Thurmant is. A színésznő a második rész nyitójelenetében egy autót hajt, erre azonban a legkevésbé sem vágyott. Dublőrrel szerette volna megcsinálni a felvételeket, Tarantino viszont lebeszélte róla. Baleset lett belőle, térdsérülés és agyrázkódás, ami után Thurman ragaszkodott a felvételek elkéréséhez egy esetleges bírósági ügy elindítása érdekében. Weinstein azonban elérte, hogy Thurman ne használja fel ezeket a felvételeket a Miramax ellen. Jóval később, tizen-egynéhány évvel a forgatás után viszont mégis per lett belőle, Tarantino pedig kiállt Thurman mellett.

A Kill Bill 55 millió dollárból készült el, az első rész mindjárt 180 milliót hozott, a második pedig 150-et. A Miramax egyik legsikeresebb produkciója lett a maga idejében. Már a második rész bemutatója előtt arról cikkezett a filmes sajtó, hogy minden bizonnyal folytatás is készül, hiszen az első részben hidegre tett Vernita Green lánya, Nikki életét megkímélte a Menyasszony, sőt, azt mondta neki, nyugodtan jöjjön bosszút állni, amikor felnő. Maga Tarantino is így tervezte, és szinte nincs is azóta olyan sajtótájékoztató, ahol egy-egy újságíró ne tenné fel a kérdést a legendás rendezőnek, vajon lesz-e valami ebből. De nem lett, sőt, egyre kisebb erre az esély, mivel Tarantino jelenleg egy filmkritikusról szóló mozin dolgozik, melyről azt állítja, ez lesz az utolsó rendezése.

A Kill Bill húsz évvel ezelőtt szinte új műfajt alkotott, mely a végletekig elvitte a menő harcok, dumák és zenék ötvözését. Biztos vagyok benne, hogy a politikai korrektség miatt ma már nem készülhetne ilyen film. Ha hasonlót szeretnénk látni, inkább a japán animék között érdemes keresgélnünk.