Nem festményekre kell azonban számítani, hiszen a művésznő egészen más anyagokat használ az önkifejezésre. Alkotásaiban a természetes anyagok kerülnek előtérbe, ezeket kutatja és alkalmazza. A mostani kiállításon a gyapjú kerül reflektorfénybe, ebből készít domborműveket, melyek már első látásra arra késztetnek bennünket, hogy mint a kisgyerek a kerítésen, végighúzzuk rajtuk a kezünket, végigsimítsuk Ana műveit. Amíg tehát a múzeumokban általában szigorúan tilos hozzáérni a kiállított festményekhez, rajzokhoz s egyéb műtárgyakhoz, addig itt ez erősen ajánlott. (Egyébként ha sok ezer ember végigsimogatna egy Picassót, mi maradna a festményből?) Ana Vrtačnik munkáinak kulcsfogalmai tehát a közvetlenség és a tapinthatóság.   

Hullámok, Sárkánybőr — csak néhány a képcímek közül. S ki ne szeretne megsimogatni egy sárkányt vagy egy gyapjúhullámot? Erős késztetést érzünk, hogy a Tangled című kép kilógó hurkocskáiba beakasztva ujjunkat vagy nagyot rántsunk rajta, vagy visszadugjuk a neveletlen kóbor szálakat.

„A modern társadalomban, amelyet a tömegkommunikációs médiumok uralnak, folyamatosan különféle képernyők vesznek körül bennünket, amelyek arra kényszerítenek, hogy elsősorban a látás útján szerezzünk információkat és tapasztalatokat. Ennek eredményeként az, ami marginalizált, vagyis szinte teljesen elhanyagolt, pontosan a világ érintésen keresztüli megértése. Manapság az érintés egyre inkább tabu, nem kívánt, kellemetlen és kerülendő gesztus. Már nem érintjük meg a növényeket és az állatokat, és egyre kevésbé érünk egymáshoz. Miért olyan fontos az érintés? Az érintés mindig kétirányú élmény. Nem tudunk megérinteni valamit anélkül, hogy minket ne érintsen meg. Ezért a tapintás éppúgy testi, mint lelki tapasztalás” — olvashatóak a művésznő gondolatai.

Elgondolkodtató mondatok, s ezek tudatában végigsétálni és végigsimítani a képeket még izgalmasabb találkozás a művészeti alkotás által akár önmagunkkal is. Az utolsó kiállítási tárgy a művész asztala, laboratóriuma, melyen megtalálható maga az alapanyag, a gyapjú, különféle fázisokban, az annak megmunkálására használt fésűk, tűk és egyéb szerszámok, a szappan és a már megdolgozott fonalak. Az alapanyag. A téma. A simogatás tárgya.