A júniusban kezdődött melegrekordok megdőlésével együtt járó rendkívüli szárazság jelentősen megdrágította a mezőgazdasági termékeket. A hús ára 10 százalékkal lett magasabb, a húsipari termékeké pedig 15 százalékkal.
Szakemberek szerint azonban ez még csak a kezdet: az árak igazából október táján fognak megugrani, amikor elfogynak a legfőbb állati takarmánynak számító kukorica tavalyi készletei. Ez pedig elkerülhetetlenül bekövetkezik annak ellenére, hogy a belgrádi kormány megtiltotta a kukorica kivitelét. Az állattartók számára létfontosságú termény kilóját 20 dinárért lehet megvásárolni, a tavaly augusztusi ár kétszereséért. A július második felében uralkodó hőség a csapadékhiánnyal párosulva katasztrofális hatást gyakorolt a haszonnövényekre: szakemberek előzetes becslése szerint 30-40 százalékkal csökkentette a kukorica-, szója- és napraforgótermést. Ennek hatása a jövő évre is átnyúlik, s tavasszal újabb jelentős drágulással kell számolni a húspiacon.
Mirko Cvetković pénzügyminiszter bejelentette, hogy a harmadik negyedév kezdetén ismét öt százalékkal megdrágul az áram, a jövő év áprilisában pedig újabb öt százalékkal. A harmadik negyedév már július elsején elkezdődött, így minden valószínűség szerint a drágítás szeptember elsején esedékes. Jelenleg egy kilowatt áram a háztartások számára 3,8, a gazdaság számára 4,8 eurócentbe kerül.
A napokban a kenyér is megdrágult, a vekni nagysága pedig lecsökkent. A Szerbiai Magánpékek Szövetsége azt javasolta tagságának, hogy legkésőbb augusztus 15-éig emeljék a félkilós cipó kiskereskedelmi árát 27-ről 35 dinárra, az alapanyagok árával való egyeztetés végett. A szerbiai magánpékségek vezetősége ugyanis úgy értékelte, hogy 2000-től eddig a kenyér nem drágult meg, ami már magában véve is indokolttá teszi az áremelést. A pékek cáfolják azt a találgatást, hogy a drágulás a szárazság következménye. További álláspont az is, hogy még a 35 dináros ár is alacsony, azaz a kenyér továbbra is szociális kategória, ára még így is messze elmaradna a piaci ár mögött. A pékségek azzal mentegetőznek, hogy például Boszniában a cipó 45, Horvátországban pedig már 60 dinárnak megfelelő szinten van. A pékségek szerint a kenyérliszt azért drágult meg, mert a világpiacon is megdrágították, s hogy a többi alapanyag ára is emelkedett, mégpedig 40 százalékkal, a kenyéré viszont ugyanazon a szinten stagnál már néhány éve.
A magánpékek tisztában vannak azzal is, hogy a kenyérgyárak, azaz a konkurencia megpróbálja alacsony szinten tartani a kenyér árát, arra azonban nem tudnak kihatni, hogy csökkenjen az igen magas, 35 százalékos kereskedelmi adókulcs. A pékségek számítása szerint 7 megsütött cipóból mindössze egy képezi a pékségek tiszta nyereségét, 6 viszont a kereskedők jövedelmét növeli. A héten arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek olvasóink az áremelkedésről. Hogyan viseli a drágulást? - hangzott az e héten hozzájuk intézett kérdés.
LåRINCZ Gábor hajdújárási földműves:
- Nehezen viselem a drágulást. Felmegy a villanyáram, az üzemanyag ára, nekünk, földműveseknek ezentúl többet kell kiadnunk a permetezőszerért, műtrágyáért... A mi termékeink viszont nem drágulnak meg. Az áremelkedés ijesztő méreteket ölt, s nem tudjuk, mi lesz velünk a télen. A mostani áremelkedés ,,finoman' érkezik, nem úgy, mint a régi inflációs időkben. Nem szabad elfelejteni, hogy bennünket, termelőket a szárazság is megkárosított, de ettől függetlenül minden adót, járulékot be kell fizetnünk. A kormánynak stabilizálni kellene a helyzetet, hiszen az ország lakosságának egyharmada mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. A mezőgazdasági minisztérium a termelőknek hektáronként 8000 dináros kártérítést hagyott jóvá, de a gyümölcstermesztők és a konyhakerti veteményeket termesztők mindebből kimaradtak. Mi is jogosultak vagyunk a kártérítésre, ez ügyben már a mezőgazdasági minisztériumhoz és a tartományi titkársághoz is fordultunk. Meglátjuk, mennyire hallgatnak meg minket.
TÓTH András palicsi gazdálkodó:
- Katasztrofális méreteket ölt a drágulás, az árak egyre csak emelkednek, a fizetések pedig már régóta ugyanazon a szinten vannak. Az évek hosszú során már kezdtük megszokni az állandó áremelkedést, de ez a mostani azért mégiscsak sok. Megdrágult a hús, a kenyér, az üzemanyag, hamarosan a villanyszolgáltatásért is többet kérnek, és még sorolhatnám... A kormányt egyáltalán nem érdekli, mi lesz a kisemberekkel, a képviselők csak a saját zsebük megtömésével foglalkoznak.
KISS Etelka topolyai nyugdíjas:
- Kellemetlenül érint a drágulás. Napról napra egyre rosszabbul élünk. Egyrészt megértem, hogy felmegy a kenyér ára, hisz a parasztoknak, a pékeknek is meg kell valamiből élniük, viszont szorult helyzetbe kerülnek az olyan kisnyugdíjasok, mint jómagam is vagyok. Ha jól tudom, a kenyér mellett még más termékeknek az ára is felszökik. Szerencse itthon tudok jószágot nevelni, így nem kell a piacra járnom húsért, azt hiszem, felkopna az állunk, ha még azért is fizetnünk kellene. De nem szeretnék panaszkodni. Mi megleszünk valahogy, hisz már nem olyan nagyok a szükségleteink, de vajon mi lesz a fiatalokkal, mi lesz azokkal, akik 10 ezer dinárt keresnek havonta, de még a 15 ezer is kevés a megélhetéshez. Nem értem az államot, a kormányt. Panaszkodnak, hogy kevés a gyerek, a fiatalok házasodási kedve gyenge. Hát miből éljenek meg? Hogyan várhatja el az állam, hogy ilyen körülmények között valaki olyan nagy dologba kezdjen, mint a családalapítás vagy a gyerekvállalás?
N. N. szabadkai főiskolai hallgató:
- Mondhatom, hogy remek ötletnek tartom. Egyrészt azért, mert így a lakosság nem fog szenvedni kóros kövérségben. Az állam sokat segít nekünk idomaink megtartásában. A vekni is kisebb, így többet lehet majd exportálni, és a köztársasági költségvetés lesz kövérebb, nem mi. Talán honatyáink pénztára is megtelik így, ezt azért tartom fontosnak, mert legalább többet lesznek elfoglalva saját magukkal, és kevesebb őrültséget csinálnak az országgal, pontosabban annak maradványaival. A villanyáram megdrágulását is jó ötletnek tartom. Mindenki tudja, hogy a Földet globális katasztrófák fenyegetik az emberiség túlzott energiaigénye miatt. Szerbia - még ha csekély mértékben is - hozzájárul a helyzet javításához azzal, hogy a lakosságot spórolásra kényszeríti. Húst meg minek egyen az ember, egyébként is állatvédő vagyok. Környezetünk tele van olyan növényekkel, amelyek alkalmas emberi fogyasztásra, és állítólag egészségesebbek is, mint a hús. Szóval akinek nem tetszik a hús ára, annak tessék áttérni a vegetáriánus táplálkozásra. Mindenre van megoldás.