Sajnos, egyre több ember szenved világszerte diabéteszben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiemelt betegségként kezeli, mivel ma már szinte népbetegségnek számít.
Régiónkban 1942-ben készült először felmérés a benne szenvedők számának kimutatására. Akkor minden ezredik emberre jutott egy diabéteszes. Ma már sajnos a világ népességének mintegy 5 százalékát érinti. Jelenleg 120 millió cukorbeteg él a világon, és az előrejelzések szerint 2025-re akár megkétszereződhet a számuk. Ezért jut kiemelt szerep a megelőzésnek, ezen túlmenően a betegek megfelelő informálásának a betegségükkel kapcsolatban.
A világon talán nincs is olyan ország, amelyben ne alakultak volna egyesületek, klubok, egyéb civil szervezetek, amelyeknek fő feladata a diabéteszesek informálása, érdekeik képviselete. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: a cukorbetegségben szenvedők a legjobban ,,képzett betegek, hiszen a számos szövődménnyel járó betegség kezelése széles körű tájékozottságot kíván nemcsak a kezelőorvos, hanem a beteg részéről is. A tájékoztatás végett nyomtatványok, könyvek, folyóiratok jelennek meg, melyek segítségével a legtöbben sikeresen együtt tudnak élni a betegségükkel.
A nemzetközi diabétesz-világnapot november 14-én, az inzulin feltalálójának - Frederick Bantingnak - a születésnapján tartják. Ma már a világ 151 országában 350 millió ember vesz részt a cukorbetegség megelőzésének és elfogadásának fontosságát szorgalmazó megmozdulásokban.
Hogyan együtt élni a cukorbetegséggel? - kérdeztük a héten.
VARGA Hilda újvidéki táplálkozási tanácsadó:
- A cukorbetegséggel nehéz együtt élni, de lehetséges. A nehézségeiről talán éppen azok tudnának a legtöbbet elmondani, akik kénytelenek a diabétesz által diktált szigorú szabályok szerint élni. Mert nagyon kemény megszorításokra van szükség, amennyiben valakiről kiderül, hogy cukorbeteg. Az első és legfontosabb lépés a megfelelő diéta betartása, valamint az eddigi életmód megváltoztatása. Mindkét esetben szükség van a beteg önfegyelmére és kitartására, és nem utolsósorban arra, hogy komolyan vegye a betegségét. Mindemellett a beteggel együtt élők támogatása és megértése is fontos. Elengedhetetlen továbbá a rendszeres vércukorszint-ellenőrzés, akárcsak az orvosi vizsgálatok. A diabétesz nagyon sok szövődménnyel jár. Ezek közül legveszélyesebb a szív és az érrendszer, a vese és a látás károsodása, de tulajdonképpen nincs is olyan szervünk, amelyet a tartósan magas vércukorszint ne károsítana meg előbb vagy utóbb. Ma már kiváló szakemberek állnak a cukorbetegek rendelkezésére mind a táplálkozási, mind az egyéb tanácsadásban. Érdemes megszívlelni és betartani ezeket a tanácsokat, mert a kezeletlen cukorbetegség akár halálhoz is vezethet, de mindenekelőtt a végtagok elvesztéséhez, szívinfarktushoz, agyvérzéshez vagy vaksághoz.
MIKUSKA Anna szabadkai nyugdíjas:
- Tizenöt évvel ezelőtt tudtam meg, hogy cukorbeteg vagyok. Azelőtt szinte soha nem voltam beteg, ezért volt olyan hihetetlen számomra, hogy ha élni akarok, változtatnom kell az életmódomon. Ma már tudom, hogy ez mit is jelentett. Évekig csak a szigorú diéta betartása, az egészséges táplálkozás volt a gyógymód, de később már az inzulin adagolása is elengedhetetlenné vált. Naponta négyszer adom be magamnak az inzulint, és ugyanennyiszer vagyok kénytelen ellenőrizni a vércukorszintemet is. Eleinte úgy éreztem, hogy nem leszek képes így élni, de csakhamar rájöttem, hogy mint minden mást, ezt is meg lehet szokni. Ma már nem okoz gondot sem a diéta betartása, sem az inzulin beadása. Sokan azt gondolják, hogy a cukorbetegek diétája valami famózus dolog. Ez nem igaz, a lényeg abban rejlik, hogy egészségesen kell táplálkozni. Kerülni kell a cukros, a sós és a zsíros ételeket, a húsokat inkább párolni kell, mint sütni, és sok zöldségfélét kell fogyasztani. Mindez természetesen azt eredményezi, hogy a beteg lead a súlyfeleslegéből, ami szintén előnyére szolgál, mert ezzel elejét veszi a szövődmények kialakulásának.
ÚJVÁRI Aranka becsei kereskedő:
- Én sajnos örököltem a cukorbetegségre való hajlamot, így már gyermekkoromban felütötte fejét az én szervezetemben is. A szüleim mindketten diabéteszesek, ezért nyilvánvaló volt, hogy engem is elér. Emlékszem, tízéves koromban mondták először az orvosok, hogy most már baj van. Addig csak a gyakori vérvizsgálatból éreztem, hogy veszélyeztetett vagyok. Édesanyám idejekorán megértette velem, hogy milyen fontos az egészséges táplálkozás, különösen nekünk, ezért számomra egyáltalán nem okozott gondot a diéta betartása. Amikor férjhez mentem, a férjemnek fenntartásai voltak a táplálkozásunkkal kapcsolatban, de ő is hamar megértette, hogy semmivel sem szegényebb a mi étrendünk, mint az egészségeseké. A cukorbetegségemből kifolyólag fokozott ellenőrzésre volt szükség a terhességem alatt, de a kislányom, aki most nyolcéves, még teljesen egészséges. åt is az egészséges táplálkozás fontosságára nevelem, hiszen az senkinek nem árt, ha nem eszik túl zsíros vagy édes ételeket.
BERGER Iván szabadkai nyugdíjas:
- Együtt lehet élni a cukorbetegséggel. Én az úgynevezett idős kori cukorbetegséget kaptam meg, szerencsére a vércukorszintem még mindig nem olyan magas, hogy gyógyszerre vagy inzulinra volna szükségem. Többet foglalkozom magammal, hosszú sétákat teszek a friss levegőn, és odafigyelek, hogy mit eszem, mit iszom. Nem csinálok nagy ügyet belőle, mert véleményem szerint a diabétesz nem betegség, csupán egy állapot, amelyre oda kell figyelni. Akkor válik betegséggé, ha már károsította valamely szervünket. Szerencsére én még nem tartok ott, és remélem, nem is jutok el odáig.