Elfogadták Zenta község 2006-ra vonatkozó költségvetésétTöbb mint háromórás vita és jó néhány módosítási javaslat beterjesztése után fogadta el Zentán a községi képviselő-testület a 2006. évre vonatkozó költségvetést. A községi kassza várhatóan több mint 491 millió dinárról rendelkezik, ami...
Elfogadták Zenta község 2006-ra vonatkozó költségvetését
Több mint háromórás vita és jó néhány módosítási javaslat beterjesztése után fogadta el Zentán a községi képviselő-testület a 2006. évre vonatkozó költségvetést. A községi kassza várhatóan több mint 491 millió dinárról rendelkezik, amiből a saját bevétel 315 millió, az egyéb forrásokat igénybe vevők bevétele pedig mintegy 176 millió dinár.
Juhász Attila polgármester jelezte, hogy ezt az összeget bizonyára sokan meglepetéssel veszik tudomásul, különösen akkor, ha tudják, hogy a 2005. év büdzséje 270 millió dinár volt. A növekedés részben azért következett be, mert a nemrégiben meghozott törvény alapján azokat a közvállalatokat is bevették a költségvetésbe, amelyeknek az önkormányzat az alapítója, mint például a kommunális vállalat. Sőt, a már meglévőkön kívül az alakulófélben lévő Népkert közvállalatot is. Az indoklás szerint ezáltal fokozottabb pénzügyi szigort, nagyobb odafigyelést és ellenőrzést szeretnének közvetlenül is gyakorolni, mert úgy érzik, hogy a jelenlegi helyzetben laza pénzügyi fegyelem észlelhető ezekben a cégekben. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az új költségvetés megadja majd a lehetőségét annak is, hogy hiteleket vegyenek fel a hazai bankoknál a nagyberuházások kivitelezésére. Az előirányzott 1 millió 360 ezer eurós kölcsönből minél rövidebb idő alatt szeretnék elvégezni az utak és a járdák aszfaltozását, a közvilágítás helyreállítását, a városháza felújítását (2006-ban ugyanis 500 éve lesz annak, hogy Zentát szabad királyi várossá nyilvánították), valamint szabályszerűen működtetni a szennyvíztisztítót és a csatornahálózatot. A közadósságról szóló törvénnyel összhangban a nagyberuházások adósságvállalásáról szóló rendeletet a polgármester hozza meg, a községi képviselő-testület hagyja jóvá.
Újdonságnak számít az is, hogy bizonyos rendezvényekre, megmozdulásokra, alkalmankénti támogatásokra irányoztak elő keretet, melyre pályázni lehet, ezzel szemben csökkentették azoknak a szervezeteknek a számát, amelyek eddig automatikusan, alanyi jogon számíthattak a segítségre. A civil szférának és az ifjúsági szervezeteknek külön tételt határoztak meg, és változás tapasztalható a sporttevékenység dotálásában is. Községi ösztöndíjalapot hoztak létre 1,5 millió dináros nagyságban az egyetemi hallgatók részére, és ezt az ellenzék is tetszéssel fogadta, csak az összeget kevesellte. A pénzügyi bizottság két javaslatát a községi tanács támogatásával már az előterjesztés részeként kezelték. A Népkert közvállalat alakítására előirányzott egymillió dinárból 490 ezer dinárt a helyi közösségek állandó költségeinek a finanszírozására fordítanak, valamint a tervezettnél egymillió dinárral nagyobb összeggel támogatják a kórházat.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke nem tartotta megfelelő ötletnek a község hosszú évekre történő eladósítását, mert a hitel felvétele akár költségvetési katasztrófát is okozhat. Felrótta azt is, hogy csak olyan célok megvalósítását tűzik ki, amelyek a városban élők kényelmét szolgálják, habár a falvaknak is hozzá kell járulniuk a törlesztéséhez. Különösen kifogásolta a városháza újrafestését az 500. évfordulóra. Azt ajánlotta, a jelenlegi vezetőség olyan kölcsönt vegyen fel, amelyet a választási ciklusban vissza tud fizetni. Amennyiben az eredetileg beterjesztett összegről kell dönteniük, legyen név szerinti szavazás, és aki igennel voksol, az a saját vagyonával is vállalja a kockázatot. A képviselők ezt elutasították, csakúgy, mint azokat a javaslatait, hogy a bátkai komp működtetésére különítsenek el eszközöket, illetve minden egyes tételből irányítsanak át egy százalékot az eső és talajvíz elvezetésére, ami nem szerepel a költségvetésben. Egyébként ahhoz az észrevételéhez, hogy a falvak kimaradnak a tervekből, Nagy Abonyi Pál is csatlakozott.
Berényi László, a G17 Plusz községi szervezetének elnöke örömmel nyugtázta, hogy a gazdaság fejlesztésére 3 millió dinárt irányoztak elő (egyébként ugyanekkora tétel szerepel a projektumokban való részvételre is), de továbbra is sokallta a községi közigazgatásra, különösen az elöljárók fizetésére szánt pénzt. Jónak találta a pályáztatási módszert, de jelezte, figyelemmel kell kísérni az eszközök szétosztását. Támogatta a kölcsönök felvételét, mert véleménye szerint más módon nem lehet továbblépni, de kétségét fejezte ki a nagyberuházások megvalósulásával kapcsolatban. Hozzátette azt is, hogy a falvak kérdését egyesek elpolitizálják, az ott élőket csak a szavazataik megszerzése céljából emlegetik. A párt három képviselője a költségvetésre több módosítási javaslatot terjesztett be. Az egyik az volt, hogy a hosszúlejáratú hitelt ne fordítsák a szennyvíztisztítóra, amit azzal indokoltak, hogy a telep üzemelése beindult, a kommunális vállalat megfizetteti ezt a szolgáltatást, a bevétel pedig lehetőséget ad, hogy hiteligénylővé váljon, és önerőből tovább építse a rendszert. Meglátásuk szerint a községi pénzeket más beruházások felé kell irányítani, amelyek tartósan az itt élő lakosok javát szolgálnák, és nem idegeníthetők el a várostól. Mivel úgy vélik, hogy az előre megtervezett büntetések és penálék (2 millió dinár) mögött bizonyos alkalmazottak szakszerűtlen munkája áll, a mulasztásokért a fizetésükkel kell felelniük. Amennyiben ez az összeg meghaladja a 200 ezer dinárt, minden további 100 ezer dinár növekedés 1,5%-os nettó személyijövedelem-levonást idézzen elő a KKT-ben állandó munkaviszonyban lévő megválasztott és kinevezett személyeknél. Kérték azt is, hogy a Kommunális és Lakásgazdálkodási Közvállalatnak a beruházásra tervezett több mint 11 millió dinárt 5 millióval csökkentsék, és ezt az összeget helyezzék át a község fejlesztése címszó alá, ahol a helyi járulékkal együtt használnák fel. A képviselők a G17 Plusz javaslatai közül egyet sem fogadtak el.
Dr. Szloboda László többek között azt kérelmezte, hogy a Nyugdíjas-egyesület is szerepeljen a költségvetésben 250 ezer dináros juttatással, de ezt szintén elutasították.
Végül összesen két módosító indítványt fogadtak el. Az egyiket Slobodan Borðoški, a Demokrata Párt községi szervezetének elnöke terjesztette be, és arra vonatkozott, hogy 300 ezer dinárral növeljék a Stevan Sremac Alapítványnak szánt dotációt, mellyel jelentősen megkönnyítenék annak működését. A képviselő szintén kielégítőnek találta a pályáztatási módszert, megdicsérte az ösztöndíjalap létrehozását és azt, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az oktatási intézményekre, többek között a középiskola épületének a felújítására is. Jóváhagyták Kajári Ferenc felterjesztését is, hogy a nem kormányzati szervezetek kategóriájában az egyéb egyesületeknek egy összegben jóváhagyott egymillió dinár felét osszák fel tizenkilenc olyan civil szervezet között, amelyek nem szerepelnek egyénileg a költségvetésben. Erre azért van szükség, hogy azoknak a pályázatoknak, amelyek megkövetelik a projektumok részbeni finanszírozását, legyen hivatkozási alapjuk.